Citr-Mix

02/05/2021

Tisztlet Partnereink!

Egyszeri lehetőség!

Raktározási figyelmetlenség miatt előkerült egy kisebb, a lejárathoz közeli Citr-Mix 100 g-os készítmény.
Lejárati idő: 2021.05.12.
Ezek korlátozott számban most 50%-os kedvezménnyel 1750 Ft/ palack helyett, 875 Ft/ palack-ért elérhető.
20 palack egyszeri rendelés esetén a postaköltséget is átvállaljuk.

A termék, mivel szerves savről beszélünk, a lejárat után is még hosszú ideig felhasználható.

Várjuk szíves megrendeléseiket!

A Citr-Mix csapat

05/08/2019

Citr-Mixszel az Európa kisállat-kiállításon
Büszkék lehetünk nyulainkra

Tóth Roland galgamácsai nyúltenyésztő az elmúlt évben különösen keményen dolgozott: állatait a háromévente megrendezendő Európa kisállat-kiállításra készítette föl. A 2018. november 2. hétvégéjén megrendezett megmérettetésre állatainak egészségmegőrzését több sikeres kiállítóhoz hasonlóan a Citr-Mixre alapozta.

Az elmúlt esztendőkben nyulai a helyi és országos megmérettetéseken igen jól szerepeltek, ezért 2017 őszén már figyelte, mely almok mely egyedeit tudja felkészíteni a nemzetközi megmérettetésre. Különösen sok fejtörést okozott a fiatal, de tapasztalt nyulász számára, hogy november elejére hogy tudja a lehető legszebb szőrköntösbe „öltöztetni” állatait. Fontos volt, hogy a nyulak viszonylag korai és gyors vedlésen essenek át, úgy, hogy eközben kondíciójuk is megfelelő maradjon. Ezt a kiváló szelekció mellett a Citr-Mix segítségével is érte el. A szert 2 ml/literes dózisban adagolja folyamatosan az állománynak. Azonban tapasztalatai szerint a Citr-Mix nemcsak a vedlést segíti elő – az emésztésre is jó hatással bír, emellett az immunrendszert is erősíti, sőt az anyák tejtermelését is elősegíti. Roland azonban hangsúlyozza, hogy a Citr-Mix nem vitamin, alkalmazása mellett is meg kell oldani az állatok megfelelő vitaminellátását.
A nyulak táplálását a tenyésztő a hagyományos és a modern takarmányok egészséges arányára alapozza. Jó minőségű tápot árpával kever 3:2 arányban. Ez az állatok számára folyamatosan elérhető, akárcsak a jó minőségű réti széna. Kiegészítésként sárgarépát, olykor-olykor almát kapnak az állatok. Roland fontosnak tartja a napi kétszeri etetést, mely kiváló lehetőséget biztosít az állatok ellenőrzésére. Az itatáshoz golyós kisállatitatót használ, abból is a 600 ml-est: ebbe kerül a Citr-mixes ivóvíz. Ez azért is lehetséges, mert a szert műanyag és fém itatóból egyaránt lehet adagolni – a szer egyformán kifejti hatását, akárcsak a legnagyobb hidegben vagy a legnagyobb kánikulában. A kemény fagyok idején az itatókat egy fagymentes alagsori helyiségben tárolja Roland, s naponta kétszer 20 percre helyezi föl a ketrecekre.
Fekete óriás kosorrú állományában jellemzően 6-8 fiókát hoznak világra az anyák, de igazán kimagasló eredményeket akkor tudnak produkálni, ha hatosnál nem nagyobb almok nevelődnek. Hogy mikor van a választás, sok tényezőtől függ: legkorábban 5, legkésőbb 9 hetes korban történik meg. Ma már minden esetben az anyát helyezi át más ketrecbe, így lényegesen kisebb a stressz, ami megmutatkozik a nyulak fejlődésében is. Általában 4 hónapos korukig maradnak együtt az almok, ezután következik a szelekció. Azokat a példányokat, melyek kitűnőnek bizonyulnak, egyesével neveli tovább. Elhelyezésükre 125x60 cm-es ketreceket használ, melyek felerészben telepadlósak, felerészben fából készült réspadozatosak. Amióta ilyen padozaton élnek állatai, melyek Citr-Mixet is kapnak, nála nem fordult elő talpfekély.
Roland izgatottan várta a november elejét, vajon nyulai kellő kondícióban, megfelelő szőrköntösben lesznek-e a dániai megmérettetés előtt. Szerencsére minden jól alakult. Az állatokat műanyag kisállatszállító ládában bocsátotta útjára, melyek aljára bőséggel szórt pormentes faforgácsot, erre pedig vastagon puha rétiszénát. Útravalónak a nyulak sárgarépát és almát kaptak, valamint lucernabrikettet. Ez utóbbi a tapasztalatok szerint igen jó táplálékul szolgál az utaztatás során.
Az állatok egy nap alatt megérkeztek a kiállítás helyszínére, Roland két nappal később érkezett. A Dániában látottak alapján úgy tűnik, az egyik legkeresettebb fajta a mecklenburgi, melynek három színváltozatát is bemutatták. Különösen sok színes törpenyulat is felvonultattak, de német óriásból sem volt hiány. Úgy a sötét, és a világos vadas, mint a vasderes és a sárga vadas példányokból is láthattak kiváló egyedeket a résztvevők. Óriás kosorrúakból havanna, türingiai, fekete, kék és ezek kabátrajzos változatai örvendeztették meg a látogatókat. Úgy tűnik, a német tarka óriásnyulak egyre divatosabbak, a rexek pedig megőrzik már korábban kivívott népszerűségüket, igen sok fajtájukat, változatukat mutatták be. Különösen a dalmátok és a castor rexek iránt volt nagy az érdeklődés. Meg kell azonban említeni, hogy a bécsi fehér visszaszorulóban van, a bécsi fekete és a bécsi kék állománya pedig stagnál.
A kemény versenyben Roland nyulai közül egy nőstény kimagasló eredményt ért el, melyet emlékplakettel is jutalmaztak. Ez igen nagy örömmel töltötte el, hiszen még csak 8 éve foglalkozik a fajtával, míg versenytársai nagy része hosszú évtizedek óta alakítja állományát úgy, hogy megfeleljen Európa legszigorúbb versenyfeltételeinek. Nemcsak ő, hanem más magyar kiállítók is remekeltek nyulaikkal, akik közül sokan állományuk egészségmegőrzését a Citr-Mixre alapozzák, erre a nem vényköteles, állatpatikákban és takarmányboltokban könnyen beszerezhető, kiváló ár-érték aránnyal bíró szerre, mely rezisztencia kialakulása nélkül pusztítja a kórokozókat, s eközben az állatok jó kondícióját erősíti.

05/08/2019

Citr-Mix és a máltai galamb
Hét évtizede egy fajta bűvöletében

Csécsey Kálmán kisgyermekkorában már megigézve nézte a templom tornyában és padlásterében tanyázó galambokat. Még nyolc éves sem volt, amikor elhatározta, hogy szert tesz ilyen tollasokra, fog belőlük néhányat, és ezeket majd saját házuk padlásán kezdi el tenyészteni. Ma a nemzetközileg elismert máltaitenyésztő madarainak egészségmegőrzését a Citr-Mixre alapozza.

A fiúcska fokozatosan szoktatta a portára a galambokat finom eleséggel, majd egy teknőt farudacskával felpöckölt, s ehhez kötött egy zsinórt, amivel a pöcköt kirántotta, amikor a galambok a teknő alatt csipegették a szemeket. Kezdetben nem sikerült kiszednie a teknő alá került állatokat, de később rájött, hogy a teknőre terített pokróc alá bújva nagyobb eséllyel tudja megfogni őket. Idővel így szépen gyarapodott az állomány, olyannyira, hogy a végén már csak a világos színű és nagyobb testű példányokat tartotta meg. Egy alkalommal a település piacára is eljutott, ahol ámulva nézte a különféle fajtákat. A begyestől kezdve a páván át a röpgalambokig hihetetlen szín- és formagazdagsággal találkozott. Itt akadt meg a szeme egy igen különös fajtán, a máltain. Ez az ötvenes évek elején történt, amikor 1-1 ilyen galambért bizony 10-20 forintot is elkértek, ami komoly summának számított. Idővel azonban sikerült kigazdálkodnia egy fehér színű máltai pár árát, mely hihetetlen boldogsággal és és életre szóló elhivatottság érzésével töltötte el. Ahogy az idősebb tenyésztők látták, mennyire érdeklődik a fajta iránt, gyakorta ajándékba is adtak neki jó vérvonalú példányokat. Sajnos az akkori mesterei közül már csak Urbán Zsiga bácsi él, aki 87 évesen Szigethalmon a mai napig is jó egészségnek örvend, és aktívan galambászik. Idővel Csécsey Kálmán neve is bekerült a köztudatba mint a máltaiak elismert tenyésztője, ő is kiállító lett, többször részt vett országos kiállításokon is az akkori BNV, a mai Hungexpo területén.
Az egyetem elvégzése után Budapesten a Mélyépítő Vállalatnál helyezkedett el, s ez lett élete egyetlen munkahelye, ahol főépítésvezetői beosztásban is dolgozott. Amikor Budapestre került, feleségével egy családi házba Rákospalotára költöztek, s itt él a mai napig is. Majd minden budapesti nagy lakótelep kivitelezésének irányításában, de például a Nagymarosi vízlépcső előkészületeiben is részt vett, ezenkívül a szigorúan titkosnak minősített kormányrezidencia felújításáért is ő felelt. Később a Szent Gellért templom építésének irányítása hárult rá.
A rendszerváltás tájékán egy viszonylag nagy alapterületű galambházat épített, melyben kezdetben 12 párt tartott, s fokozatosan szaporította föl a tenyészállományt 25 párra. Tapasztalatai szerint ez az ideális állománynagyság, mert ez még könnyen áttekinthető.
Csécsey Kálmán az elmúlt évtizedek alatt meghatározó alakja lett a magyarországi máltaigalamb-tenyésztésnek, amit a különböző díjak is bizonyítanak. Például kétszeres Európa-champion, egy magyar és egy Európa mesteri címet szerzett szárnyasaival. A mesteri címeket országos, illetve Európa-kiállításon a négy legjobb bemutatott galamb összpontszáma alapján ítélik oda. Két évvel ezelőtt aranykoszorús mestertenyésztői címet kapott, melyet a nemzetközi és országos kiállításokon elért eredmények alapján lehet megpályázni, s egy bizottság döntése alapján nyerhető el.
A tenyésztő gyerekkora óta a máltai fajta genetikailag megszilárdult, egyre több a már-már teljesen tökéletes galamb. A 38-42 centiméter közötti bizarr formájú madárnál fontos, hogy a nyak és a láb hosszú és függőleges legyen, miközben a farok, a derék és a tollazat kifejezetten rövid. A mellhossz és a derékhossz azonos, ez különösen nagy kihívást jelent a tenyésztőknek. Hozzánk a hajdani Jugoszlávia területéről kerültek az ’50-es, ’60-as években újabb máltaiak, ez serkentőleg hatott a hazai állományra. Később például Ausztriából is érkeztek jó minőségű madarak, így mára a magyar máltaiállomány a világ élvonalába tartozik.
Csécsey Kálmán, amennyire csak teheti, elkerüli a gyógyszerek használatát madarainál. A megelőzésre koncentrál, oltás, féregtelenítés és kétnaponkénti takarítás, probiotikum és az utóbbi években a Citr-Mix rendszeres adagolása segíti elő azt, hogy galambjai a lehető legjobb kondícióban legyenek. A Citr-Mixtől kezdetben a galambok idegenkedtek, de néhány napon belül megszokták. Hetente háromszor kapják 1 liter/ml-es dózisban. Ennek köszönhetően a galambok vitalitása erősödött, így a fiatalok ellenállóbbak. Jobban szaporodnak, tollazatuk még szebb. A szer alkalmazása óta E. coli és szalmonellafertőzést nem tapasztalt. A madarak ürüléke formázott, az előírásoknak megfelelő – ez is a kiváló bélműködés fokmérője.
Csécsey Kálmán szívesen ajánlja tenyésztőtársainak ezt a vény nélkül kapható, kiváló ár-értékaránnyal bíró készítményt, mely szerinte ma már nem hiányozhat sem a galambászok, sem a nyulászok, tyúktartók portáiról, a szer ugyanis az állatok korszerű és hatékony egészségmegőrzésének alapja. Egyesületi elnökként pedig tagtársaival a galambász-utánpótlás kinevelésén munkálkodik.

05/08/2019

Citr-Mixet a postagalamboknak!
Hihetetlen fiókanevelési kedv

Kertész Róbert elismert postagalamb-tenyésztő született újpesti, gyermekkorát ott töltötte, ahol ma hatalmas panelházak magasodnak. Akkoriban minden második ház padlásán galambokat tartottak, Róbert így koragyermekkorától a bűvöletükben élt. Azóta is, amikor csak tehette, galambokkal vette magát körül, melyek egészségmegőrzésére különösen nagy gondot fordít.

Vallja, hogy egészségmegőrzés szempontjából a Citr-Mix, ez a nem vényköteles, könnyen beszerezhető szer, mely kiváló ár-érték aránnyal is bír, ma már alapvető a galambok tartásánál. E megállapítás mögött azonban hosszú évtizedek tapasztalata áll.
Még 12 éves sem volt, mikor már maga is tartott galambokat. Amikor csak tehette, eljárt az újpesti madárpiacra, mely akkoriban az ország legnagyobb kisállatvásárának számított, s hetente rendezték meg. 1974-ben, amikor asztalosként végzett, és saját keresetre tett szert, azon nyomban belépett a B.13-as Postagalamb Egyesületbe. Ezzel lezárult életének egy nagy korszaka, hiszen addig sokféle tollast tartott – „mindent, ami repül”. Ekkor került a postagalambok bűvöletébe. Az egyesületben az egyik tagtárs egy tucat kiváló minőségű egyeddel ajándékozta meg, s nagy szerencséjére ezek a madarak még ebben az évben több kimagasló helyezést is elértek a fiatalok versenyében, mely nagy lendületet adott a kezdő postagalambásznak. A következő évben az egyéves galambok megmérettetésén is szép eredményeket értek el, egyesületi első helyezést is.
Ám 1976-ban behívót kapott, az ifjú Kertész Róbert „angyalbőrbe” öltözött. Fájó szívvel számolta fel a galambállományt, pedig még nem is tudta, hogy mire leszerel, eltűnik az ő gyermekkori Újpestje: a földszintes házakat lebontották, hatalmas lakótelep fogadta a leszerelt bakát.
2003-ig váratott magára a családi házba költözés, ekkor nyílt újra lehetősége Fóton galambtartásra. A B.8-as Postagalamb Egyesületnek lett tagja, állományát Pálfi István sporttársától kapott galambokra alapozta. Nap mint nap hosszasan nézte, ahogy falkája szeli az eget, s újra az ifjúkori érzések kerítették hatalmába.
Újabb kupák és egyéb díjak gyűltek a polcokon, Kertész Róbertet újból a postagalambászat szenvedélye kezdte fűteni. Egy idő múlva azonban azt érezte, hogy energiája véges, inkább a postagalambok tenyésztését részesíti előnyben a csapatban történő röptetésekkel szemben. Természetesen az egyéni eredményeket továbbra is méri. Az elmúlt öt évben arra fókuszált, hogy minél jobb postákat tenyésszen ki, s úgy érzi, hogy hamarosan, friss nyugdíjasként, több szabadidővel újra versenyeztetni fogja csapatban is a madarakat, s azok bizonyítani fogják nemesítői munkájának szakszerűségét.
Öt évvel ezelőtt belépett a B.15 Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesületbe, ahol a tagtársak hatására indiai pávagalamb és pörtli tenyésztésébe is belekezdett. Ebben az egyesületben is sikerei voltak postáival, többek közt fajtagyőztes címeket ért el. A patinás egyesületben szokás, hogy az éves kiállítás díjkiosztóját március első péntekjén tartják, ahol egy alkalommal Kertész Róbert a kupák mellé kapott ajándékba egy palack Citr-Mixet is.
Nem is gondolta akkor, a Citr-Mixben milyen kincsre tett szert. A díjkiosztó éppen a párosítások előtt két héttel volt, s a szert még aznap elkezdte adagolni az állománynak 1ml/literes dózisban. A hatás nem váratott sokáig magára: a hímek oly hevesen kezdtek udvarolni, hogy a tojások kelési aránya meghaladta a 90 százalékot, ami korábban soha nem fordult elő. De a fiókanevelési kedv is minden képzeletet fölülmúlt, a fiatalok begye mindig tele volt: szinte nem is lehetett hallani síró galambhangot a dúcban. De amire igazán nem számított a tenyésztő, az a fiatalok problémamentes leválasztása volt. Korábban az utódok ennek során gyakorta „összeestek”, „lerogytak”, megfakult a tolluk, de a Citr-Mix hatására egyik napról a másikra átálltak az önálló táplálkozására, érezhető volt, hogy egyfajta energiabevitelt is jelentett a fiatal galamboknak ez a természetben előforduló, szerves savak keverékéből álló készítmény.
Amióta Kertész Róbert folyamatosan használja a Citr-Mixet, félrehúzódó kifejlett galamb sincs az állományban. Tapasztalata szerint ma már a korszerű postagalamb- és díszgalamb-tenyésztésben is alapvető a Citr-Mix alkalmazása, melynek hatására nemcsak a tollasok erőnléte növekszik jelentősen, hanem szaporaságuk, ellenálló képességük is. A Citr-Mix az antibiotikumokkal ellentétben rezisztencia kialakulása nélkül pusztítja a kórokozókat, a környezetet nem terheli, tehát olyan szerről van szó, mely nem hiányozhat egyetlen galambtartó portájáról sem.

05/08/2019

Vadgalambok Citr-Mixszel
Többet turbékolnak, jobban tojnak

Tóth Sándor rákoscsabai portáján nem egy hazánkba elsőként importált vadgalambot sikerült szaporításra bírni. A gyémántkoszorús tenyésztő immár negyven éve tart portáján a házigalambok mellett különféle gerle- és más nem domesztikált galambféléket. A kiváló tenyésztői sikerekhez immár évek óta a Citr-Mix is hozzájárul.

Az 1970-es évek végén bizony igen nehéz dolga volt annak a madárbarátnak, aki valamelyiken vadgalambfaj tartására szeretett volna vállalkozni. Így volt ez Tóth Sándorral is, hiszen abban az időben egyedül a kacagógerle volt az, melyet egy átlagos keresettel rendelkező ember meg tudott magának engedni. Akkoriban a vadas színűek mellett olykor-olykor fehéreket is lehetett kapni, de nemritkán ezekért hosszú hónapos előjegyzés után mehetett csak új tulajdonosuk. Ráadásul áruk is magasabb volt, több napi munkabérnek felelt meg. Tóth Sándornak is ilyen színváltozatú egyedei voltak, majd egy alkalommal a ’80-as évek elején, amikor az eljutott az NDK-ba, láthatott szürke és sárgatarka madarakat is. Pár év múlva a hosszas levelezésnek és a jó kapcsolatoknak köszönhetően portájára is megérkeztek a komoly ritkaságnak számító mutációk.
Azt akkoriban álmodni sem merte, hogy az évtized végére megnyílnak a határok, s neki Kuvaitból hófehér selyem kacagógerlét hoz majd valaki. Ezeket a csodaszép tollasokat a beltenyésztés elkerülése végett a nála élő kék kacagógerlékkel párosította, s érdekesség, hogy az utódok negyede vadszínű lett, a többi fele-fele részben kék és fehér, a selyem tollszerkezet pedig csak az állatok egynegyedénél jelentkezett. Ekkoriban a selyem kacagógerle a nagyvilágban is kuriózumnak számított, így nagy valószínűséggel nála keltek ki először kék színű selyem kacagógerlék a világon. Tóth Sándor azóta is tartja a selyem kacagógerléket a simatollú és a búbos változat mellett.
Ha éppen szükséges, dajkamadárként is kiválóak a kacagók, hiszen nyugodt, biztosan nevelő madárról van szó, így például vérbegyű, bronzszárnyú és zöldszárnyú galambok fiókáit sikerült segítségükkel megmenteni. Előfordul nagy ritkán ugyanis, hogy ezek a viszonylag ijedős fajok – különösen egy éjszakai riadalom után – elhagyják fészküket, s innentől fogva sem a tojásokat nem ülik, sem a fiókákat nem etetik. Hogy minél kisebb legyen a kár, azt elérhetjük úgy, hogy a madárházban, illetve a röpde környékén egy kisebb teljesítményű égővel világítunk éjszaka. A riadalom okozói leggyakrabban a nyestek, melyeket nehéz távol tartani, de a fényben a madarak könnyebben megnyugszanak a ragadozó távozása után, s nem törik úgy össze magukat.
A gyémántgalambok Tóth Sándornál 35 évvel ezelőtt jelentek meg. Kezdetben a tenyésztő a vadszínűek tartására vállalkozott. Ekkoriban még ezt a fajt tartották Földünk legkisebb galambjának, hiszen testhossza mindössze 18 centiméter. Mára azonban bebizonyosodott, hogy Dél-Amerikában él egy ennél is kisebb faj, a verébgalambocska, mely mindössze 15 centiméteres. Ez utóbbi is ma már része Tóth Sándor állományának.
A gyémántgalambok már a kezdetektől szépen szaporodtak, melyek tenyésztése során a kacagógerléknél tapasztaltakat gazdájuk jól tudta hasznosítani. Nagy szenzáció volt madarászberkekben, amikor Csehszlovákiából megérkeztek az első ezüstszínű gyémántgalambok, s ezek Tóth Sándorhoz is eljutottak. Később pedig sorra érkeztek a ritka mutációk: a vadastarkák, a sárgatarkák, a fehér, és még sok egyéb különleges tollazatú egyed. Ez a folyamat egészen az elmúlt évekig tartott.
A ritka mutációknál viszont az egészségmegőrzés, illetve a szaporíthatóság egyre nagyobb és nagyobb kihívást jelentett. Amikor a mestertenyésztőhöz került az első palack Citr-Mix, alig hitt a szemének, hogy ilyen hatásos a szer, melyet 1 ml/literes dózisban folyamatosan kaptak a gyémántgalambok is, akárcsak az állományban élő különféle fürjek, fácánok, díszbaromfik és természetesen más vad-, illetve házigalambok. A madaraknál a fias tojások száma nagymértékben növekedett, s a nevelés során is több életerős fióka hagyta el a fészket. Az is fontos, hogy a szert különféle tollasoknak azonos dózisban lehet hatékonyan adagolni, sőt, a nyulaknál, más kisemlősöknél is hasonlóképpen fejti ki hatását. Ezért a különféle állatfajok együtt-tartásánál nem volt gond a Citr-Mix adagolása terén. A szer fogyasztásával az állatok plusz energiához is jutnak, s eközben rezisztencia kialakulása nélkül pusztulnak kórokozó baktériumaik, hasznos bélmikroflórájuk nem károsul. A Citr-Mix a természetben is előforduló alapanyagok keveréke, melyet egy különleges eljárás során állítanak elő.
Tóth Sándor napjainkban már a gyászgalambtól kezdve a fokföldi gerlén át a zöld- és bronzszárnyúig igen sokféle vadgalambot tenyészt. Kiváló eredményeinél azonban mindig hangsúlyozza, hogy a Citr-Mix használata a jelenlegi állategészségügyi helyzetben elengedhetetlen. De aki igazán sikeres szeretne lenni az egzotikus vadgalambok tenyésztésében, annak be kell tartania a fokozatosságot is. Így azt javasolja, hogy a kacagógerle és a gyémántgalamb után a bronzszárnyú galambot tartsák a madárbarátok, hiszen ezekből a viszonylag könnyen szelídülő, ellenálló tollasokból akár több pár is együtt tartható egy nagyobb röpdében. S ajánlja, hogy csak ezután foglalkozzanak különleges igényekkel bíró fajokkal.

18/04/2019

https://168ora.hu/eletmod/oriasi-verekedesbe-keveredett-ket-nyul-az-uton-nagyatadnal-a-mentok-lezartak-a-teruletet-166841?fbclid=IwAR3VMEOS6Y4mubYhdwDMDhoyuGdpDo4rXc4Ka88p1YFX_yppx4PtbhoMbgw

„Különös esemény szemtanúja volt a Nagyatádi Eset kocsi személyzete. Tapsifülesek vették birtokba a főutat, akik vélhetően azon vesztek össze, melyikük az igazi húsvéti nyuszi. Bajtársaink épp állomáshelyükre tartottak, amikor észlelték az utcai harcot. Azonnal megálltak é...

25/03/2019

A Citr-Mix is hozzájárult
Kiemelkedő siker posta- és díszgalambokkal

Szárók Csaba neve ismerősen cseng a posta- és díszgalambászok számára, hiszen a budapesti asztalosmester szárnyasai több hazai és nemzetközi megmérettetésen kiemelkedő eredményeket értek el. Ez a Citr-Mixnek, a hazánkban is egyre szélesebb körben használt készítménynek is köszönhető.

36 éve történt egy kis szabolcsi faluban, hogy Csaba három galambot kapott ajándékba édesapjától. Ezek hamarosan szaporodni kezdtek, a fiatal fiú ezeket elcsereberélte. Fokról fokra jutott a galambászatban egyre magasabbra, így hamarosan belépett a helyi galambászegyesületbe: kiállításaikra vitte díszgalambjait, eközben postáinak röptetése is rendszeressé vált. 23 évesen, amikor vidékről a fővárosba költözött, olyan asztalosműhelyt bérelt, ahol galambokat is tarthatott. Budapesten két egyesületnek is tagja lett: a B7-ben postagalambjainak röptetését tudta megvalósítani, míg a B17 segítségével díszgalambtenyészetét tökéletesítette.
A hosszú évek során rengeteg különféle fajtával foglalkozott, mára azonban leszűkítette a galambállományt a kifejezetten ritka, számára igen nagy kihívást jelentő fajtákra. Nincs év, hogy ne utazna el a németországi Kasselben megrendezett rangos postagalamb-kiállításra és az ausztriai Welsbe, ahonnan díszgalambjai vérfrissítését oldja meg. Maga is gyakorta állít ki madarakat, a közelmúltban elnyerte a díszgalamb mestertenyésztő címet, míg postagalambjai maraton- és hosszútávú maraton-versenyeken jeleskedtek, így tavaly az 1050 kilométeres távon kerületi szinten 1., 2. és 3. helyezést értek el, míg 705 kilométeres távon országos első helyezést kapott egyik galambja.
Tenyészpostái elsősorban Tagscherer Györgytől származnak a világ legkiválóbb vérvonalaiból is, így a Van Loon, Stichelbaut, Romein és De Smet Mathijs vérvonalakból is. Ezen galambok utódaival versenyez, melyek minden évben komoly szelekción esnek át. Felkészítésükben sokat segít Csabának a kaposvári Vétek János. Jelenleg postatenyészete 18 párból áll, s 70 versenyző galambja van.
Versenygalambjainak csak hőkezelt takarmányt ad, s ahogy az egész állomány, ezek is 2 ml/literes dózisban kapják folyamatosan a Citr-Mixet, valamint sörélesztőt. Azok a madarak, melyek hosszú távú maratonra indulnak, a verseny előtt egy nappal birkafaggyút is fogyasztanak.
Szórák Csaba galambjai családi házuk padlásán vannak elhelyezve, ahonnan nap mint nap kijárhatnak a szabadba. Hat dúcban élnek, külön dúcban a fiatalok, két dúcban a versenyposták, egy dúcban a tenyészposták, egy külön dúc a pomerániaiaké, egy pedig a többi díszfajta tenyészegyedeié.
Igen fontos a galambok rendszeres fürdetése, melyet természetesen nem Citr-mixes vízzel kell megoldani, hiszen a szerben található egyes összetevők irritálhatják a galambok szemét. Viszont a versenytenyésztő arra is figyelmeztet, hogy nem szabad elfelejteni a fürdővízbe fürdősó mellett egy kanál szódabikarbónát is feloldani. Nála télen is fürdenek a galambok, ilyenkor már elkezdi felkészítésüket a tenyészszezonra.
A díszgalambdúc különösen nagy becsben tartott lakói a seregélynyakú galambok, melyek, bár igen vonzó megjelenésűek, meglehetősen ijedősek. Ezért más fajták egyedeivel célszerű őket együtt tartani, így Csabánál frank dobosokkal is élnek együtt. Az említett két fajtával a tenyésztő sok kiállítási elismerést kapott. A pomerániai begyesek igazán 2018-ban taroltak, amikor a Szerbiában megrendezett nemzetközi kiállításon 1. és 2. champion címet nyertek. Csaba csak fehér színben tartja ezeket a meglehetősen kényes madarakat, melyeknél elengedhetetlen, hogy állandóan legyen előttük eleség, mert ha hirtelen sok magot vesznek magukhoz, „bebegyelnek”, az olyannyira feldagadhat begyükben, hogy ez akár az állatok pusztulását is okozhatja. Az etetők alatt taposórácsot használ, hogy e galambok véletlenül se tudjanak szennyezett magokhoz jutni. A szász papasapkások tenyészegyedei is Németországból jöttek: nála kékpikkelyes, feketeszalagos és vörösszalagos változatban fordulnak elő, jól nevelnek, Csaba szerint a fajta kezdőknek is kiváló. A texánok dajka- és húsgalambként hasznosulnak, a család nagy örömmel fogyasztja az egészséges galambhúst.
A Citr-Mix rendszeres használatával a madarak immunrendszere megerősödött. A természetben is előforduló alapanyagok keveréke minden olyan káros baktériumot és gombát elpusztít, amellyel közvetlen kapcsolatba kerülhet, ezzel a család antibiotikum-mentes galambhús-előállításában is fontos szerepet játszik. Emellett segíti galambok hasznos bélbaktériumainak elszaporodását, és összetételéből adódóan gyorsan felszívódó energiaforrás. Ezzel is magyarázható a posták kiemelkedő sikere. De a tollazat is szebbé válik, ahogy Csaba mondja: „a Citr-Mix átformázza a galambot”. Ezért is ajánlja a szert tenyésztőtársainak, kívánva nekik sok sikert és örömöt a galambjaiban.

25/03/2019

Citr-Mix és a máltai galamb
Hét évtizede egy fajta bűvöletében

Csécsey Kálmán kisgyermekkorában már megigézve nézte a templom tornyában és padlásterében tanyázó galambokat. Még nyolc éves sem volt, amikor elhatározta, hogy szert tesz ilyen tollasokra, fog belőlük néhányat, és ezeket majd saját házuk padlásán kezdi el tenyészteni. Ma a nemzetközileg elismert máltaitenyésztő madarainak egészségmegőrzését a Citr-Mixre alapozza.

A fiúcska fokozatosan szoktatta a portára a galambokat finom eleséggel, majd egy teknőt farudacskával felpöckölt, s ehhez kötött egy zsinórt, amivel a pöcköt kirántotta, amikor a galambok a teknő alatt csipegették a szemeket. Kezdetben nem sikerült kiszednie a teknő alá került állatokat, de később rájött, hogy a teknőre terített pokróc alá bújva nagyobb eséllyel tudja megfogni őket. Idővel így szépen gyarapodott az állomány, olyannyira, hogy a végén már csak a világos színű és nagyobb testű példányokat tartotta meg. Egy alkalommal a település piacára is eljutott, ahol ámulva nézte a különféle fajtákat. A begyestől kezdve a páván át a röpgalambokig hihetetlen szín- és formagazdagsággal találkozott. Itt akadt meg a szeme egy igen különös fajtán, a máltain. Ez az ötvenes évek elején történt, amikor 1-1 ilyen galambért bizony 10-20 forintot is elkértek, ami komoly summának számított. Idővel azonban sikerült kigazdálkodnia egy fehér színű máltai pár árát, mely hihetetlen boldogsággal és és életre szóló elhivatottság érzésével töltötte el. Ahogy az idősebb tenyésztők látták, mennyire érdeklődik a fajta iránt, gyakorta ajándékba is adtak neki jó vérvonalú példányokat. Sajnos az akkori mesterei közül már csak Urbán Zsiga bácsi él, aki 87 évesen Szigethalmon a mai napig is jó egészségnek örvend, és aktívan galambászik. Idővel Csécsey Kálmán neve is bekerült a köztudatba mint a máltaiak elismert tenyésztője, ő is kiállító lett, többször részt vett országos kiállításokon is az akkori BNV, a mai Hungexpo területén.
Az egyetem elvégzése után Budapesten a Mélyépítő Vállalatnál helyezkedett el, s ez lett élete egyetlen munkahelye, ahol főépítésvezetői beosztásban is dolgozott. Amikor Budapestre került, feleségével egy családi házba Rákospalotára költöztek, s itt él a mai napig is. Majd minden budapesti nagy lakótelep kivitelezésének irányításában, de például a Nagymarosi vízlépcső előkészületeiben is részt vett, ezenkívül a szigorúan titkosnak minősített kormányrezidencia felújításáért is ő felelt. Később a Szent Gellért templom építésének irányítása hárult rá.
A rendszerváltás tájékán egy viszonylag nagy alapterületű galambházat épített, melyben kezdetben 12 párt tartott, s fokozatosan szaporította föl a tenyészállományt 25 párra. Tapasztalatai szerint ez az ideális állománynagyság, mert ez még könnyen áttekinthető.
Csécsey Kálmán az elmúlt évtizedek alatt meghatározó alakja lett a magyarországi máltaigalamb-tenyésztésnek, amit a különböző díjak is bizonyítanak. Például kétszeres Európa-champion, egy magyar és egy Európa mesteri címet szerzett szárnyasaival. A mesteri címeket országos, illetve Európa-kiállításon a négy legjobb bemutatott galamb összpontszáma alapján ítélik oda. Két évvel ezelőtt aranykoszorús mestertenyésztői címet kapott, melyet a nemzetközi és országos kiállításokon elért eredmények alapján lehet megpályázni, s egy bizottság döntése alapján nyerhető el.
A tenyésztő gyerekkora óta a máltai fajta genetikailag megszilárdult, egyre több a már-már teljesen tökéletes galamb. A 38-42 centiméter közötti bizarr formájú madárnál fontos, hogy a nyak és a láb hosszú és függőleges legyen, miközben a farok, a derék és a tollazat kifejezetten rövid. A mellhossz és a derékhossz azonos, ez különösen nagy kihívást jelent a tenyésztőknek. Hozzánk a hajdani Jugoszlávia területéről kerültek az ’50-es, ’60-as években újabb máltaiak, ez serkentőleg hatott a hazai állományra. Később például Ausztriából is érkeztek jó minőségű madarak, így mára a magyar máltaiállomány a világ élvonalába tartozik.
Csécsey Kálmán, amennyire csak teheti, elkerüli a gyógyszerek használatát madarainál. A megelőzésre koncentrál, oltás, féregtelenítés és kétnaponkénti takarítás, probiotikum és az utóbbi években a Citr-Mix rendszeres adagolása segíti elő azt, hogy galambjai a lehető legjobb kondícióban legyenek. A Citr-Mixtől kezdetben a galambok idegenkedtek, de néhány napon belül megszokták. Hetente háromszor kapják 1 liter/ml-es dózisban. Ennek köszönhetően a galambok vitalitása erősödött, így a fiatalok ellenállóbbak. Jobban szaporodnak, tollazatuk még szebb. A szer alkalmazása óta E. coli és szalmonellafertőzést nem tapasztalt. A madarak ürüléke formázott, az előírásoknak megfelelő – ez is a kiváló bélműködés fokmérője.
Csécsey Kálmán szívesen ajánlja tenyésztőtársainak ezt a vény nélkül kapható, kiváló ár-értékaránnyal bíró készítményt, mely szerinte ma már nem hiányozhat sem a galambászok, sem a nyulászok, tyúktartók portáiról, a szer ugyanis az állatok korszerű és hatékony egészségmegőrzésének alapja. Egyesületi elnökként pedig tagtársaival a galambász-utánpótlás kinevelésén munkálkodik.