23/07/2025
Mi a hőstressz?
A hőstressz az állattenyésztési műveletek során emelkedő hőmérséklet által okozott probléma. Ahogy az állatok környezete elkezd felmelegedni, az ronthatja a teljesítményt, a hatékonyságot és végső soron a termelés általános jövedelmezőségét.
Ez problémát jelenthet bármely baromfitermelő egységben, mivel a magas termékkibocsátás (hús vagy tojás) nagyobb anyagcsere-aktivitáshoz és ezáltal nagyobb testhőtermeléshez vezet. Ez különösen igaz a brojlercsirkékre, mivel gyors ütemben növekszik, és bár a hőtermelés ezért növekszik, a hőelvezetési képessége csökken, mivel a testfelülete a testtömeghez viszonyítva csökken. A baromfi számára az ideális hőmérsékleti tartomány (termoneutrális zóna) 20–27 °C körül van. A tojótyúkállományok takarmánykonverziós aránya (FCR) akkor lesz optimális, ha a hőmérsékletet ebben az intervallumban tartják.
Milyen jelei vannak a hőstressznek a tojótyúkoknál?
• Nyitott szájjal történő légzés (lihegés) és gyorsabb légzésszám.
• Szárnyak nyitása.
• Néhány madár jobban szellőző területekre költözik (etetővezetékek, drótok, ülőrudak stb. fölé).
A csirkék által a hő leadására használt mechanizmusok fontos különbségeket mutatnak az emberekhez képest. A csirkéknek nincsenek verejtékmirigyeik, ezért nem tudnak izzadni, ami segítené a testhőmérsékletük szabályozását. Ehelyett a hőstressz alatt álló csirkék lihegést (gyors és felületes légzés, miközben a szájukat nyitva tartják) használnak a lehűléshez. A lihegés következménye a víz és a szén-dioxid elpárolgása a szájon keresztül. A szárnyak kiterjesztése egy másik mechanizmus, amelyet a csirkék a hő leadására használnak. A csirkék a magas hőmérsékletnek való kitettség esetén a viselkedésüket úgy alakítják, hogy csökkentsék a testhőtermelést. A takarmánybevitel csökkentése példa az ilyen viselkedési változásokra. Továbbá a csirkék árnyékot keresnek (ha van), és korlátozzák a mozgásukat; ezek a tevékenységek szintén segítenek csökkenteni a testhőtermelést. A csirkéknél a hőleadás egy másik fontos mechanizmusa a vér perifériára (nevezetesen a taréjhoz és a lebenyekhez) való átirányítása. Egyszerűen fogalmazva, ez a belső testhőt a felszínre hozza, ahol az elveszik.
Hogyan hűsölnek a madarak?
· Konvekció: Hőleadás a hidegebb levegővel. A madár felülete a szárnyak lelógásával és széttárásával megnő.
· A test hőtermelésének csökkentése: A takarmányfogyasztás, a termelés, az aktivitás és a nem létfontosságú funkciók csökkentése a hő anyagcserén keresztüli leadásához.
· Értágulat: A vér a taréjhoz és a lebenyekhez áramlik, hogy a belső testhőt a felszínre hozza, ahol az leadható.
· Párologtatásos hűtés: Gyors, felületes lihegés – víz elpárolgása a szájból és a légzőrendszerből.
· Megnövekedett vízfogyasztás.
· Sugárzás: Tárgynak átadott hő.
· Hővezetés: Hőleadás hidegebb tárgyakkal közvetlen érintkezés esetén, például falhoz érve vagy a szemétbe ásva.
A hőstressz hatásai tojótyúkoknál
A fent említett mechanizmusok mind hozzájárulnak a csirkék testhőmérsékletének fenntartásához, így szükségesek a túlélésükhöz. Bár nélkülözhetetlenek, ezek a mechanizmusok néhány negatív hatással is járnak a csirkékre. A hőstressz számos termelési paramétert negatívan befolyásol, nevezetesen:
· A tojástermelés csökkenése.
· Alacsonyabb tojástömeg.
· A tojás külső (héj) és belső (fehérje) minőségének romlása.
· Az immunrendszer gyengülése és a halálozási arány növekedése.
Amikor a csirke testének perifériás részén fokozódik a vérkeringés, ezzel szemben a belső szervek, nevezetesen a belek vérellátása csökken. Ez az oxigénellátás csökkenéséhez (hipoxiához) vezet, ami viszont reaktív oxigénfajták (ROS) termelődését és oxidatív stresszt vált ki. Ezek a változások bélgyulladást (a bélrendszer gyulladását) és „áteresztő bélrendszert” (antigének, toxinok és baktériumok, például az E. coli és a Salmonella spp. bejutását a csirke véráramába) okoznak. A súlyos bélkárosodás a hőstresszel összefüggő halálozásban is jelentős tényező.
Ábra: A hőstressz hatása a bélrendszer épségére. Forrás: Lian et al. (2020).
Bár a csirkék bélrendszerét tartják a hőstresszel és a kapcsolódó oxidatív stresszel szemben legsebezhetőbb szervnek, más szerveket is jelentősen érint. Valójában a magas hőmérséklet által kiváltott oxidatív stressz közvetlen hatással van a héjmirigy (méh) és a máj épségére, többek között. Ezért a tojások külső (héj) és belső minősége jelentősen romlik.
Ábra: A hőstressz hatása a tojásminőségre. Forrás: Fouad et al. (2016).
Amint azt már említettük, a lihegés fokozza a szén-dioxid (CO2) veszteségét. Következésképpen csökken a bikarbonát (HCO3-) és a hidrogén (H+) ionok koncentrációja a vérben, ami növeli a vér pH-értékét (respirációs alkalózis). A megemelkedett vér pH-érték csökkenti a szabad kalcium koncentrációját a tyúk vérében, ezáltal tovább súlyosbítva a hőstressz negatív hatását a tojáshéj minőségére.
Tojótyúkok támogatása hőstressz idején
Az oxidatív stressz (a hőstressz következménye, ahogy korábban említettük) negatív hatásainak enyhítése érdekében kulcsfontosságú, hogy az antioxidáns védekező rendszer (glutation-peroxidáz, szuperoxid-diszmutáz és más enzimek) védelmet nyújtson a bélrendszer és más szervek súlyos károsodása ellen. Ha a védekező rendszer túlterhelődik, az negatív következményekkel járhat ezen szervek épségére nézve.
Az antioxidáns védekező rendszer megfelelő működéséhez bizonyos ásványi anyagok megfelelő ellátása szükséges, amelyek a rendszerben részt vevő enzimek kofaktorai. Ilyen ásványi anyagok például a cink, mangán, réz, vas és szelén. Amikor ezeket az ásványi anyagokat, még kis dózisban is, Bioplex® kelátképző ásványi anyagok és Sel-Plex® szerves szelén élesztő formájában adagoljuk, jelentősen javul a csirke szervezetének antioxidáns kapacitása. Ahogyan azt Qiu és munkatársai (2020) is kimutatták, a Bioplex használata a tojáshéj szerkezetének javulásával jár, ami növeli a tojáshéj szilárdságát és csökkenti a tojásveszteséget (kisebb a leminősített tojások százalékos aránya).
Az Actigen® használata megbízható eszköz a bélrendszer egészségének optimalizálására. Több éves kutatás kimutatta a bélbolyhok magasságának és felületének (felszívó képességének) növekedését, valamint az endogén emésztőenzimek aktivitásának növekedését, a csirkékre gyakorolt egyéb jótékony hatások mellett.
Bizonyos bélbaktériumokhoz való kötődésére gyakorolt hatása különösen érdekes a baromfitenyésztők számára. Az Actigen valóban csökkenti az E. coli és a Salmonella tapadását a bélsejtekhez, ezáltal elősegítve a kapcsolódó gyulladás csökkenését. Javítja a barrierfunkciót is.
a béltraktusban, és ahogy Girgis és munkatársai (2020) publikálták, az Actigen takarmányban történő használata a Salmonella enteritidis kimutatási arányának több mint 40%-os csökkenésével járt a tojótyúkok petefészkében.
