18/05/2026
Császármetszésre jöttem, de sajnos nem érkezett élő kölyök.
Néha lezárul egy vonal.
Akaratunkon kívül. Nem így tervezzük, de mégis így alakul.
Fájó, de tenyésztőként meg kell tanulni elfogadni azt is, amikor az élet másképp dönt helyettünk.
Álmok foszlanak szét egy pillanat alatt, remények roppannak össze csendben.
Ezzel együtt megszületett egy másik nehéz döntés is: az anyát ivartalaníttatom, így több esélyünk sem lesz újra próbálkozni.
Talán ezért is fáj most még mélyebben ez az egész — mert nemcsak egy alom veszett el, hanem egy jövőkép is végleg lezárult.
Régebben ezt sokkal nehezebben viseltem volna. Talán ma már jobban értem és elfogadom, hogy vannak helyzetek, amelyekre nincs ráhatásunk.
Hiszem, hogy semmi sem történik ok nélkül, még akkor sem, amikor ezt nagyon nehéz megérteni.
Most ennek így kellett történnie.
De attól még fáj… 💔
