05/08/2025
In Memoriam Q'Ilias, alias Nömi 💔💛
Jövő hónapban lettél volna 9 éves. Minden orvosi álláspontot és véleményt meghazudtolva élted meg ezt a kort – pedig születésed után pár héttel hónapokat sem jósoltak neked.
A mai napig bennem él a csata, amit együtt vívtunk: három lépést előre, kettőt hátra. Így híztál, így éltél – de kitartottunk. Voltak hullámvölgyek, de egész életedben egy harcos voltál.
Egészségi állapotodat meghazudtolva ajándékoztál meg minket egy csodás, teljes élettel. Olyannal, amit akkor elképzelni sem tudtam.
Te voltál a mi kis beszédes, ugribugri, szeleburdi, makkogó kabalánk.
Emlékszem, mennyire izgultam, amikor átestél az ivartalanításon. A szívem a torkomban dobogott – tisztában voltam vele, hogy talán sosem ébredsz fel. De Te ezt is megcsináltad.
Mindig is féltem ettől a naptól, pedig tudtam, hogy bármikor eljöhet. Közel 9 év – és a bárd mindig ott lebegett a fejünk felett.
A világ egyik legéletigenlőbb és legéletvidámabb cicája voltál. Akartad az életet – és a kezdeti nehézségek után végül az élet is akart téged. Hisz ezért születtél... csak akkor még senki sem tudta.
Súlyos tölcsérmellkas (pectus excavatum) alakult ki nálad az első hétben, mely deformált és rendellenes számú szívkamrákat, belső összenövéseket okozott... ezt kaptad a sorstól – és Te mégis mosolyogva néztél szembe vele.
Megcsináltad! ❤️
Megtanítottál arra, hogy nem szabad túl korán ítélkezni – mert sokszor épp a legreménytelenebb helyzetekből születnek csodák. Hogy az élet alakulhat egészen másképp, mint ahogy vártuk. És arra is, hogy nem lehet örökké félelemben élni.
A tested mostanra elfáradt, de a lelked már szabad – fájdalom nélkül, könnyedén. Mi pedig itt maradunk a szeretettel, amit tőled kaptunk, és az emlékeddel, amit örökre őrzünk.
Ég veled, Kincsem! Most már Apával vagy 💔
