13/04/2026
Momo 2015.11.15.- 2026.04.09. đ€đ
Kicsi Momo egy kĂŒlönleges kiskutya, aki mindent betöltve 10 Ă©ven ĂĄt a csalĂĄdunk Ă©s falkĂĄnk rĂ©sze volt.
Ć volt a felfedezĆ, a hĂĄzĆrzĆ, aki Ă©szrevette amikor mĂ©g csak a sarkon bekanyarodtam Ă©s mĂĄr az ajtĂłban vĂĄrt. Ma mĂĄr amikor kinyitom az ajtĂłt, nincs ott, csak a kis körmeinek nyomai maradtak.
Okos volt, gyorsan tanult, figyelt, vezette az agarakat, mintha csak mosolyogva mondanå, hogy " én tudom az utat".
A "ki a legjobb barĂĄtod" trĂŒkkel mindenkit levett a lĂĄbĂĄrĂłl- Ă©s mindig tudta, kinek mit kell adnia magĂĄbĂłl. Minden nap jelezte, mikor jött el a vacsora ideje Ă©s jĂĄtĂ©kosan figyelmeztetett.
Rengeteg emlĂ©k, fotĂł maradt rĂłla, pillanatok, törtĂ©netek- hiszen a Szilva mĂĄrka egyik arca is volt, Ă©s minden kĂ©pen ott van az kĂŒlönleges jelenlĂ©t, ami csak Ć volt.
Most csend van, nem halljuk a jellegzetes kis makogĂĄsĂĄt, nem Ă©rezzĂŒk a lelkes farok csapkodĂĄsĂĄt. A falka is csendes, a falka is gyĂĄszol.
Minden olyan hirtelen törtĂ©nt, elĆzĆ este mĂ©g az orvosok Ă©s mi sem sejtettĂŒk, hogy ilyen kevĂ©s idĆnk van vele. Hajnalban a kis szĂve vĂĄratlanul adta fel. Az a fĂ©l Ăłra kĂŒzdelem az Ă©letéért felfoghatatlan marad- egy pillanat, ami örökre velĂŒnk marad, Ă©s amire talĂĄn soha nem lesz Ă©rthetĆ magyarĂĄzat.
KöszönjĂŒk, hogy velĂŒnk voltĂĄl, Momo.â€
KöszönjĂŒk a hƱsĂ©gedet, az örömöt, a figyelmedet, minden egyes napot, amit velĂŒnk töltöttĂ©l.
Fuss szabadon, mi pedig itt maradunk, Ă©s ĆrizzĂŒk minden lĂ©pĂ©sed nyomĂĄt.
Mindig a miĂ©nk leszel, kis prĂŒtyök.