dr. Pikó Evelin

dr. Pikó Evelin Ismeretterjesztés kérődzők állategészségügye témában, egy gyakorló állatorvostól.

𝗕𝗲𝗸𝗼̈𝘀𝘇𝗼̈𝗻𝗼̋𝗝𝗼́ 𝗿𝗲𝗴𝗴𝗲𝗹𝘁, 𝗵𝗲́𝘁𝗳𝗼̋! 🐑☀️“Elnézést, kezdődik már a hét, vagy még csak nézünk ki a fejünkből?”Szép hetet mind...
24/08/2026

𝗕𝗲𝗸𝗼̈𝘀𝘇𝗼̈𝗻𝗼̋

𝗝𝗼́ 𝗿𝗲𝗴𝗴𝗲𝗹𝘁, 𝗵𝗲́𝘁𝗳𝗼̋! 🐑☀️

“Elnézést, kezdődik már a hét, vagy még csak nézünk ki a fejünkből?”

Szép hetet mindenkinek a Kérődző Akadémiától! 🌿

• 𝚅𝚊𝚗 𝚎𝚐𝚢 𝚓𝚘́𝚕 𝚜𝚒𝚔𝚎𝚛𝚞̈𝚕𝚝 𝚔𝚎́𝚙𝚎𝚍 𝚊 𝚝𝚎𝚑𝚎𝚗𝚎𝚍𝚛𝚘̋𝚕/𝚋𝚒𝚔𝚊́𝚍𝚛𝚘́𝚕/𝚔𝚎𝚌𝚜𝚔𝚎́𝚍𝚛𝚘̋𝚕/𝚋𝚒𝚛𝚔𝚊́𝚍𝚛𝚘́𝚕/𝚊𝚕𝚙𝚊𝚔𝚊́𝚍𝚛𝚘́𝚕? 𝙴𝚕𝚔𝚊𝚙𝚘𝚝𝚝 𝚟𝚒𝚌𝚌𝚎𝚜 𝚙𝚒𝚕𝚕𝚊𝚗𝚊𝚝? 𝙻𝚎𝚐𝚢𝚎𝚗 𝚊 𝚝𝚎 𝚔𝚎́𝚙𝚎𝚍 𝚊 𝚓𝚘̈𝚟𝚘̋ 𝚑𝚎𝚝𝚒 𝚋𝚎𝚔𝚘̈𝚜𝚣𝚘̈𝚗𝚘̋! 𝙺𝚞̈𝚕𝚍𝚍 𝚎𝚕 𝚊 𝚔𝚎́𝚙𝚎𝚝 𝚛𝚘̈𝚟𝚒𝚍 𝚕𝚎𝚒́𝚛𝚊́𝚜𝚜𝚊𝚕 𝚊 𝚔𝚎𝚛𝚘𝚍𝚣𝚘𝚊𝚔𝚊𝚍𝚎𝚖𝚒𝚊@𝚐𝚖𝚊𝚒𝚕.𝚌𝚘𝚖 𝚌𝚒́𝚖𝚛𝚎! •





🥛 𝗡𝗮́𝗹𝗮𝗱 𝗺𝗲𝗻𝗻𝘆𝗶 𝗮 𝗰𝘀𝗶́𝗿𝗮𝘀𝘇𝗮́𝗺?Ha tejtermelő vagy és nálad eddig nem volt rutinszerű, javaslom, hogy rendszeresen méress ...
23/08/2026

🥛 𝗡𝗮́𝗹𝗮𝗱 𝗺𝗲𝗻𝗻𝘆𝗶 𝗮 𝗰𝘀𝗶́𝗿𝗮𝘀𝘇𝗮́𝗺?

Ha tejtermelő vagy és nálad eddig nem volt rutinszerű, javaslom, hogy rendszeresen méress összcsíraszámot!
Attól függően, hogy a termelési láncod mely pontján, hány tejmintát veszel, képet kaphatsz a fejési higiéniádról, a hűtésről, vagy a pasztőrözési eljárásod hatékonyságáról.

🦠 Az összcsíraszám ugyanis azt mutatja meg, hogy mennyi tenyészthető baktérium van a tejben. A magas csíraszám nem bizonyítja kórokozó jelenlétét, de azt jelzi, hogy a tej mikrobiológiai minősége nem jó, és nyers fogyasztás esetén az egészségügyi kockázat is nagyobb lehet.

🔥 „Majd a pasztőrözés megoldja”?

A pasztőrözés a fontos vegetatív kórokozók döntő részét elpusztítja, de a rossz minőségű alapanyagból nem varázsol jó minőségű tejet. Egyes baktériumok által termelt hőstabil enzimek, illetve bizonyos toxinok a hőkezelést is túlélhetik.

🎯 Tehéntejnél a jogszabályi határérték 100 000 CFU/ml, de ez nem célérték.

Egy jól működő gazdaságban érdemes 20 000 CFU/ml alatt tartani, a 10 000 alatti érték pedig már igazán szép eredmény.

A csíraszám tulajdonképpen a fejés és tejkezelés bizonyítványa. Ha magas, valahol érdemes nyomozni: tőgy → fejés → fejőberendezés → tejvezeték/tank → hűtés. 🔎🥛

higiénia

𝗘𝗹𝗼̋𝗿𝗲 𝗲𝗹𝗻𝗲́𝘇𝗲́𝘀𝘁 𝗸𝗲́𝗿𝗲𝗸 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻𝗸𝗶𝘁𝗼̋𝗹!A mellékelt fotográfiákon szereplő intim testtájak lehetnének sokkal tisztábbak…tu...
21/08/2026

𝗘𝗹𝗼̋𝗿𝗲 𝗲𝗹𝗻𝗲́𝘇𝗲́𝘀𝘁 𝗸𝗲́𝗿𝗲𝗸 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻𝗸𝗶𝘁𝗼̋𝗹!
A mellékelt fotográfiákon szereplő intim testtájak lehetnének sokkal tisztábbak…tudom… emiatt a hiányosság miatt sokáig nem is akartam megosztani az esetet, de végül arra döntöttem, hogy a példa lényeges mondanivalója sokkal fontosabb és tanulságosabb, mintsem hogy elhallgassam.

A két kép ugyanannak az állatnak a tejtükréről készült kilenc nap különbséggel. A napszak közel azonos.

Történt ugyanis, hogy a frissenellett tehenek mögött elsétálva időnként szemet szúr valami…

𝗧𝘂̈𝗸𝗿𝗼̈𝗺, 𝘁𝘂̈𝗸𝗿𝗼̈𝗺 𝗺𝗼𝗻𝗱𝗱 𝗺𝗲𝗴 𝗻𝗲́𝗸𝗲𝗺!
Látom, hogy nem látom! Nem a szép kitelt, rózsaszín tőgynegyedeket látom, hanem a sárgás-fehéres, löttyedt, időnként feltűnően szőrös-borzas zacsikat. A képen szereplő tőgy nem a legsúlyosabbak közül való, de talán sejtitek, hogy mire gondolok.
Az ilyen tehenek ímmel-ámmal esznek, a bendőteltség alacsony/közepes, ketózisuk nincs, acidózis nincs, OHV-vizsgálatra negatívak, nem tőgygyulladtak, a méh ugyan nem patika, de nem vészes.
Nehéz az ilyen esetekkel mit kezdeni.

𝗠𝗼𝗻𝗱𝗼𝗺, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗻𝗲𝗸𝗲𝗺 𝗺𝗶 𝘃𝗮́𝗹𝘁 𝗯𝗲!
Több mindent kipróbáltunk már, de ami működni látszik, az nem más, mint a máj és az energiaháztartás támogatása.
Nálunk az vált be, ha egy adag propilén-glikolba (3-5 dl) keverünk egy adag májtámogató takarmánykiegészítőt/gyógyszert (mi jelenleg a Hepatobione nevű terméket használjuk, szerintem pöpec 👌🏻). Összesen három adagot kapott, három egymást követő napon.

A második kép magáért beszél. Telik a cici, jobb az étvágy, jobb az általános állapot.

𝘌𝘻 𝘯𝘦𝘮 𝘳𝘦𝘬𝘭𝘢́𝘮 𝘦́𝘴 𝘯𝘦𝘮 𝘴𝘻𝘱𝘰𝘯𝘻𝘰𝘳𝘢́𝘭𝘵 𝘵𝘢𝘳𝘵𝘢𝘭𝘰𝘮. 𝘈 𝘬𝘦́𝘴𝘻𝘪́𝘵𝘮𝘦́𝘯𝘺 𝘦𝘮𝘭𝘪́𝘵𝘦́𝘴𝘦́𝘦́𝘳𝘵 𝘴𝘦𝘮 𝘱𝘦́𝘯𝘻𝘵, 𝘴𝘦𝘮 𝘵𝘦𝘳𝘮𝘦́𝘬𝘦𝘵, 𝘴𝘦𝘮 𝘮𝘢́𝘴 𝘦𝘭𝘭𝘦𝘯𝘴𝘻𝘰𝘭𝘨𝘢́𝘭𝘵𝘢𝘵𝘢́𝘴𝘵 𝘯𝘦𝘮 𝘬𝘢𝘱𝘵𝘢𝘮. 𝘈𝘻𝘦́𝘳𝘵 𝘪́𝘳𝘰𝘬 𝘳𝘰́𝘭𝘢, 𝘮𝘦𝘳𝘵 𝘩𝘢𝘴𝘻𝘯𝘢́𝘭𝘰𝘮/𝘪𝘴𝘮𝘦𝘳𝘦𝘮, 𝘦́𝘴 𝘦𝘭𝘮𝘰𝘯𝘥𝘰𝘮, 𝘯𝘦𝘬𝘦𝘮 𝘮𝘪𝘭𝘺𝘦𝘯 𝘵𝘢𝘱𝘢𝘴𝘻𝘵𝘢𝘭𝘢𝘵𝘰𝘮 𝘷𝘢𝘯 𝘷𝘦𝘭𝘦.

*Mi az 5 legnagyobb kockázat a telepeden?*🐄Nem feltétlenül az, ami ma problémát okoz.A mezőgazdaságban a kockázat a műkö...
20/08/2026

*Mi az 5 legnagyobb kockázat a telepeden?*🐄

Nem feltétlenül az, ami ma problémát okoz.

A mezőgazdaságban a kockázat a működés része. Aszály, takarmányár, járvány, munkaerőhiány, hőstressz, egy kulcsember kiesése, egy rosszul sikerült takarmányváltás vagy akár egy áramszünet.

A kérdés tehát nem az, hogy van-e kockázat.

Hanem az, hogy tudjuk-e, melyik veszélyezteti leginkább a gazdaság működését, és van-e tervünk arra, ha bekövetkezik.

A Penn State Extension egy érdekes anyaga öt nagy területre osztja a mezőgazdasági vállalkozások kockázatait:

🔹 Termelési kockázat
Időjárás, állatbetegségek, takarmányminőség, termeléskiesés, technológiai problémák.

🔹 Piaci kockázat
Tejár, takarmányárak, energiaárak, inputköltségek változása.

🔹 Pénzügyi kockázat
Likviditás, hitelek, kamatok, váratlan kiadások.

🔹 Jogi és szabályozási kockázat
Állatjóléti, környezetvédelmi, munkaügyi, élelmiszerlánc-biztonsági előírások.

🔹 Emberi kockázat
Munkaerőhiány, fluktuáció, betegség, baleset, képzettségi problémák vagy egy kulcsember váratlan kiesése.

És itt érdemes egy pillanatra megállni.

Ha most le kellene írnod a saját teleped 5 legnagyobb kockázatát, mi kerülne a listára?

Ne csak azt nézd, hogy mi történik gyakran.

Minden kockázathoz tegyél fel két kérdést:

1. Mekkora az esélye, hogy bekövetkezik?
2. Ha bekövetkezik, mekkora kárt okoz?

Egy ritkán bekövetkező esemény is lehet kritikus, ha a következménye óriási.

Például:

⚡ Mi történik, ha több órára elmegy az áram?

💧 Mi történik, ha nyáron meghibásodik a vízellátás?

🌽 Mi történik, ha az új kukoricaszilázs lényegesen gyengébb a vártnál?

🔥 Mi történik, ha három napig extrém hőterhelés éri az állományt?

🦠 Mi történik, ha fertőző betegség kerül a telepre?

👨‍🌾 És mi történik, ha holnaptól két hétig nincs az az ember, akiről eddig azt gondoltuk, hogy „nélküle itt megáll az élet”?

Ez utóbbi különösen érdekes kockázat.

Mert egy telep sérülékenységét nemcsak a tehén, a takarmány és a bankszámla határozza meg.

Hanem az is, hogy mennyi tudás létezik kizárólag egyetlen ember fejében.

Ezután jön a fontosabb kérdés:

Mit tettünk azért, hogy csökkentsük a kockázatot?

Van tartalék terv?
Van riasztási határérték?
Van helyettesítő ember?
Van megfelelő készlet?
Van írott protokoll?
Mérjük azt az adatot, amelyből időben észrevehetnénk a bajt?

Mert a jó kockázatkezelés nem azt jelenti, hogy megpróbálunk minden problémát megakadályozni.

Hanem azt, hogy nem akkor kezdünk el gondolkodni, amikor már megtörtént.

📌 Egy egyszerű telepi gyakorlat:

Írjátok össze a 10–20 legfontosabb kockázatot.

Mindegyiket pontozzátok 1–5 között:

Bekövetkezési valószínűség × következmény súlyossága

A kettő szorzata ad egy egyszerű kockázati pontszámot.

És nézzétek meg, melyik öt kerül a lista tetejére.

Lehet, hogy meglepetés lesz.

Mert a telep legnagyobb kockázata nem feltétlenül az a probléma, amelyikről a legtöbbet beszélünk.

Hanem az, amelyikre a legkevésbé vagyunk felkészülve.

🐄 Mikor kezdi el valójában leváltani a starter a tejet?Ha csoportosan tartott, tejautomatáról itatott borjaink vannak, r...
18/08/2026

🐄 Mikor kezdi el valójában leváltani a starter a tejet?

Ha csoportosan tartott, tejautomatáról itatott borjaink vannak, rengeteg adat áll rendelkezésünkre.

Tudjuk, hány liter tejet isznak.
Tudjuk, mennyi starter fogy.
Tudjuk, hány naposak.

Feltételezem az olvasók kis százaléka nevel ilyen “überhightech” körülmények között borjat, így a legtöbbünknek marad a kockás papír + mérleg kombináció. De bármennyire is pepecs munka, javaslom, hogy gyűjtsünk adatot a saját állományunkban - kerüljünk képbe!

Ugyanis! Ránéztünk-e már arra, hogy a borjaink mennyi szárazanyagot vesznek fel?

Érdemes lenne két görbét felrajzolni az életkor függvényében:

🥛 tej eredetű szárazanyag-felvétel, kg/nap
🌾 starter eredetű szárazanyag-felvétel, kg/nap

Aztán feltenni egy egyszerű kérdést:

👉 Hány napos korban metszi egymást a két görbe?

Vagyis mikor jut el oda a borjú, hogy már több szárazanyagot vesz fel a starterből, mint a tejből?

Ez a „metszéspont” nem egy hivatalos, tankönyvi borjúnevelési KPI. De telepi diagnosztikai mutatóként szerintem nagyon érdekes lehet.

Miért?

Mert a választás nem egyszerűen az a nap, amikor elvesszük a tejet.

A választás egy táplálkozási átmenet.

A borjúnak a kieső tejből származó tápanyagokat egyre nagyobb szilárdtakarmány-felvétellel kell pótolnia.

És itt kezd érdekessé válni a két görbe.

📈 Ha a starterfelvétel szépen emelkedik már a tej csökkentése előtt, jó eséllyel egy jól előkészített átmenetet látunk.

📉 Ha a két görbe csak azért metszi egymást, mert hirtelen visszavettük a tejadagot, miközben a starterfelvétel alig mozdul, akkor egészen más történik.

Matematikailag mindkettő „metszéspont”.
Biológiailag nagyon nem ugyanaz.

Ezért én nemcsak a két görbét nézném, hanem legalább négy adatot:

🥛 tejből származó DM, kg/nap
🌾 starterből származó DM, kg/nap
📊 teljes DM-felvétel, kg/nap
🔄 starter-DM aránya a teljes DM-felvételen belül

És különösen figyelném, mi történik a tejadag csökkentésekor.

Megugrik a starterfelvétel?

Vagy keletkezik egy „tápanyag-szakadék”, amelyben a tej már kevés, de a starter még nem vette át a szerepét?

Ha a starterfelvétel nem úgy emelkedik, ahogy várnánk, akkor már vannak konkrét kérdéseink, amivel végigmehetünk a borjúnevelésen:

• megfelelő-e a starter minősége, ízletessége és fizikai formája?
• mindig friss-e?
• könnyen hozzáférnek-e a borjak?
• megfelelő-e a vízellátás?
• túl magas-e még a tejadag ahhoz, hogy érdemi starterfelvételt várjunk?
• megfelelő-e a tejcsökkentés üteme?
• egészségesek-e a borjak?
• nincs-e túl sok stressz a választás körüli időszakban?

És még valami.

A korai metszéspont sem feltétlenül jó, a késői pedig nem feltétlenül rossz.

Egy intenzíven tejitatott, kiválóan növekvő borjú természetesen később támaszkodhat nagyobb mértékben a starterre.

A kérdés nem az, hogy:

❌ „Hány naposan vettük el a tejet?”

Hanem inkább az, hogy:

✅ amikor elkezdtük elvenni a tejet, készen állt-e már a borjú arra, hogy máshonnan szerezze meg a kieső tápanyagokat?

Talán érdemes lenne a tejautomata adatai mellé időnként ezt a két görbét is felrajzolni.

Mert a választás nem egy dátum.

A választás egy stafétaváltás a tej és a szilárd takarmány között.

És nem mindegy, hogy a starter már megfogta-e a botot, amikor a tej elengedi. 🥛➡️🌾

14/08/2026

☀️ HŐSTRESSZ? A BORJÚT SE FELEJTSD EL!

Ha hőstresszről beszélünk, általában a tejelő tehén jut eszünkbe.

Liheg. Csökken a takarmányfelvétele. Esik a tejtermelése. Nem vemhesül. Nő a szomatikus sejtszáma.

A borjú közben csendben áll a ketrecben.

És ugyanúgy hőstresszel!

🐄 Melegben nő a légzésszám, romolhat a takarmányfelvétel, több vízre van szüksége, és a hőterhelés az immunrendszert és a növekedést is megterhelheti.

És van egy nagyon egyszerű probléma:
👉 Az iglu nem feltétlenül árnyék.

Tűző napon a borjú környezete brutálisan fel tud melegedni, különösen akkor, ha rossz a légmozgás. Ilyenkor nem elég azt megnézni, hány fokot mutat a hőmérő.

Mit nézz meg a borjaknál?

🌳 Van-e valódi árnyékolás a nap legmelegebb óráiban?

💨 Jár-e a levegő a Steinmann-ketrecben, vagy egy kis műanyag szaunát építettünk?

💧 Van-e folyamatosan elérhető, tiszta ivóvíz?

🥛 A tejitatás rendben megy-e, vagy a meleggel együtt csökkent a felvétel? Hogy alakul az abrakfogyasztás?

👀 Látsz-e szaporább légzést, lihegést, bágyadtságot?

🪣 És egy apróság, amit könnyű alábecsülni: milyen meleg az a víz, ami egész délután a napon áll a vödörben?

A hőstressz elleni védekezés nem az első ellésnél kezdődik.
A borjú ugyanúgy része a nyári hőstressz-menedzsmentnek, mint a nagytejű tehén.
(Sőt…továbbmegyek! A borjak szervezete már a magzati korban megsínyli a hőstresszt!)

Menj ki ma délután 2-kor a borjakhoz!
Ne reggel 7-kor, amikor még minden szép.
És ha neked meleged van ott, nézd meg, mit csinálnak a borjaid. ☀️🐄

🐄 150 DIM VEMHES % – akkor melyik a jó nevező?Tegnap feltettem a kérdést: hogyan számoljuk azt, hogy az állomány hány sz...
12/08/2026

🐄 150 DIM VEMHES % – akkor melyik a jó nevező?

Tegnap feltettem a kérdést: hogyan számoljuk azt, hogy az állomány hány százaléka vemhesül meg 150 DIM-ig?

👉 A 150 DIM-ig vemhesült teheneket az összes vemhes tehénhez viszonyítsuk?

Vagy az értékelhető tehénpopulációhoz?

Az összes vemhes tehén nem jó nevező.

Miért?

Mert ezzel pont azok a tehenek tűnnek el a számításból, amelyekkel a legtöbb problémánk van: amelyek 150 DIM után vemhesülnek, vagy még mindig üresek.

Vegyünk egy nagyon egyszerű példát.

Van 100 értékelhető tehenünk.

• 65 vemhesült 150 DIM-ig
• 15 csak 150 DIM után
• 20 még mindig üres

Ha csak a vemhes teheneket nézzük:

65 / 80 = 81%

Szép szám. 🥳

Csakhogy a 100 tehénből valójában csak 65 teljesítette azt, amit mérni szerettünk volna.

65 / 100 = 65%.

Ugyanaz az állomány.
81% vagy 65%.

Nem mindegy.

📊 Egy KPI csak akkor ér valamit, ha pontosan tudjuk, hogyan számoltuk.

Ezért amikor két telep reprodukciós mutatóit hasonlítjuk össze, nem elég megkérdezni:

„Mennyi a 150 DIM vemhes %?”

Én még egy kérdést hozzátennék:

„És miből számoltátok?”

📸: saját fotó

🐄 150 DIM VEMHES % – te hogyan számolod?Elsőre egyszerű mutatónak tűnik: azt szeretnénk tudni, hogy a tehenek mekkora ré...
11/08/2026

🐄 150 DIM VEMHES % – te hogyan számolod?

Elsőre egyszerű mutatónak tűnik: azt szeretnénk tudni, hogy a tehenek mekkora része vemhesül meg 150 DIM-ig.

De mi legyen a nevező?

A) A 150 DIM-ig vemhesült tehenek száma / összes vemhes tehén

vagy

B) A 150 DIM-ig vemhesült tehenek száma / az értékelhető tehénpopuláció

Van jelentősége?

Nagyon is. Ugyanaz a telep egészen más képet mutathat attól függően, hogyan számoljuk.

Te melyiket használod? A vagy B?

Holnap szétszedjük, mit mond valójában ez a mutató, és hogyan érdemes használni.

📸: saját kép

𝗕𝗲𝗸𝗼̈𝘀𝘇𝗼̈𝗻𝗼̋🐄 Na, elindult a hét!A Kérődző Akadémia mostanában kicsit csendesebb volt. Nem azért, mert elfogytak a témák...
10/08/2026

𝗕𝗲𝗸𝗼̈𝘀𝘇𝗼̈𝗻𝗼̋

🐄 Na, elindult a hét!

A Kérődző Akadémia mostanában kicsit csendesebb volt. Nem azért, mert elfogytak a témák. Épp ellenkezőleg. 😅

Telepi munka közben szinte minden nap előkerül valami, amin érdemes lenne közösen gondolkodni.

Úgyhogy a következőkben ezekből fogok hozni nektek.

Nem világmegváltó megfejtések, hanem valódi telepi kérdések, adatok és problémák, amikkel a mindennapi munkámban találkozom.

☕ Kávét elő, csizmát fel.

Elkezdődött a hét a Kérődző Akadémián! 🐄

Ui.: A képen egy hermafrodita juh intim tájékát takartam ki. A Facebook mégsem egy állatorvosi atlasz. 😉

• 𝚅𝚊𝚗 𝚎𝚐𝚢 𝚓𝚘́𝚕 𝚜𝚒𝚔𝚎𝚛𝚞̈𝚕𝚝 𝚔𝚎́𝚙𝚎𝚍 𝚊 𝚝𝚎𝚑𝚎𝚗𝚎𝚍𝚛𝚘̋𝚕/𝚋𝚒𝚔𝚊́𝚍𝚛𝚘́𝚕/𝚔𝚎𝚌𝚜𝚔𝚎́𝚍𝚛𝚘̋𝚕/𝚋𝚒𝚛𝚔𝚊́𝚍𝚛𝚘́𝚕/𝚊𝚕𝚙𝚊𝚔𝚊́𝚍𝚛𝚘́𝚕? 𝙴𝚕𝚔𝚊𝚙𝚘𝚝𝚝 𝚟𝚒𝚌𝚌𝚎𝚜 𝚙𝚒𝚕𝚕𝚊𝚗𝚊𝚝? 𝙻𝚎𝚐𝚢𝚎𝚗 𝚊 𝚝𝚎 𝚔𝚎́𝚙𝚎𝚍 𝚊 𝚓𝚘̈𝚟𝚘̋ 𝚑𝚎𝚝𝚒 𝚋𝚎𝚔𝚘̈𝚜𝚣𝚘̈𝚗𝚘̋! 𝙺𝚞̈𝚕𝚍𝚍 𝚎𝚕 𝚊 𝚔𝚎́𝚙𝚎𝚝 𝚛𝚘̈𝚟𝚒𝚍 𝚕𝚎𝚒́𝚛𝚊́𝚜𝚜𝚊𝚕 𝚊 𝚔𝚎𝚛𝚘𝚍𝚣𝚘𝚊𝚔𝚊𝚍𝚎𝚖𝚒𝚊@𝚐𝚖𝚊𝚒𝚕.𝚌𝚘𝚖 𝚌𝚒́𝚖𝚛𝚎! •




Cím

Szeged

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni dr. Pikó Evelin új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás

Kategória