20/01/2025
Érezted már úgy, hogy a hullámok összecsapnak a fejed fölött? Érezted már úgy, hogy egyszerűen kevés vagy?
Vagy úgy, hogy mindent feladsz és inkább elmenekülsz a problémáid elől valami meleg helyre és inkább vissza sem nézel?
Én éreztem. Fél évtizede (wow) építgetjük a Vauhaust, ami idő alatt ez a parányiként induló vállalkozás számtalanszor padlóra küldött. Nem telt el úgy év, hogy legalább egyszer azt mondtam volna: kész, vége, befejeztük.
De lám még mindig itt vagyunk. Ez életünk legeslegnehezebb évkezdése. De ha szarba lépni szerencsét hoz, hiszem hogy ez a január csak a bemelegítés (mert többszörösen megvolt az ominózus szarbalépés), ami után zseniális hónapok következnek, rengeteg sikerrel, mérföldkővel, veletek.
Szeretném hinni azt, hogy az a rengeteg szeretet, segítségnyújtás, kedvesség, befektetés nem hiába.
Szeretném továbbá ezt a posztot Petinek szentelni. Mert nélküle talán el sem kezdődhetett volna a Vauhaus története. Vagy elkezdődött volna, de az első komolyabb kihívás után a kish*tűségem lerántott volna. Peti ennek az egésznek a jószívű kősziklája. Én megálmodtam, ő pedig azt kérdezte: rendben, de hol kezdjük? 🫶
Ömlengés végére pont, most egy évig eltettem ezt a nyálas énemet. Puszi & pacsi 🐶🤪
