30/12/2025
A petárdázás az egyik legfurcsább formája az ünneplésnek és pontosan tudjuk, hogy állatok ezreit rémíti halálra minden évben, mégis ragaszkodunk hozzá, mintha nélküle nem lenne teljes az örömünk. Miközben mi nevetünk egy robbanáson, addig kutyák reszketnek a fürdőszobában, macskák tűnnek el napokra, vadon élő állatok pánikból az utakra futnak, és mindez egy olyan zaj miatt történik, amelynek nincs más célja, mint hogy hangos legyen.
Gyakran elhangzik, hogy „ez csak pár perc”, de az állatok idegrendszere nem így működik. Számukra nincs időkeret, nincs magyarázat, nincs feloldás, csak az ismétlődő, kiszámíthatatlan robbanás, amit valódi életveszélyként élnek meg. Egy kutya nem hisztizik, nem túlreagál, hanem menekül egy fenyegetés elől és sok esetben pontosan ez a pánik vezet szökéshez, sérüléshez vagy maradandó traumához, akár az állat halálához.
A kérdés talán nem az, hogy „miért ilyen érzékenyek az állatok”, hanem az, hogy miért ragaszkodunk egy olyan „szórakozáshoz," amelyről pontosan tudjuk, hogy más élőlények szenvedésével jár. Ha egy ünneplési forma akkor működik jól, ha közben mások félnek, akkor érdemes elgondolkodni azon, mit is ünneplünk valójában?🤔
Lehetne mindezt másképp is csinálni, pl. fényekkel, csendes látványelemekkel, zenével, közös pillanatokkal, valódi örömmel. Ezek nem kevesebbek, csak nem járnak együtt mások rettegésével. Talán az igazi választóvonal nem a „szabad-e” és a „nem szabad” között húzódik, hanem aközött, hogy tudva a következményeket hajlandók vagyunk-e változtatni. Ez nem arról szól, hogy valaki „szereti-e” az állatokat, hanem arról, hogy képes-e empátiára, együttérzésre és arra a fajta érett gondolkodásra, amikor belátjuk, hogy nem minden azért létezik, mert megtehetjük.
És itt jön a kényelmetlen kérdés: ha egyetlen egyszerű, érett, felnőtt döntéssel elkerülhető lenne mások félelme, szenvedése, akár halála, akkor miért ne tennénk meg? Vajon hol húzódik a határ az ünneplés és az éretlen önzés között és ki az, aki még hajlandó ezen egyáltalán elgondolkodni?🙏
A petárdázók felelősségérzete mellett azért a gazdik is felkészülhetnek és tehetnek kedvencük nyugalma érdekében:
✅Sötétedés előtt, vigyük el kutyánkat egy nagy sétára, ugyanis egy fáradt kutya könnyebben viseli a számára félelmetes dolgokat. Séta közben érhetnek hirtelen meglepetések, ami miatt a kutya bepánikolhat, így nyakörv, akár plusz hám, biztonságos, erős póráz kötelező, háromszor a csuklónkra tekerve. (Ez utóbbi veszélyes lehet, de inkább mi essünk el a kutya miatt, vele együtt, minthogy soha többé ne lássuk viszont.)
✅Ha a kutya kertben él, minden esetben vigyük be a házba, garázsba, biztonságos, zárható helyre. A kutyán legyen nyakörv bilétával, érvényes telefonszámmal. Igen, még bent a házban is! Ha nincs bilétája, készítsünk egyet egy kulcstartóból és filccel írjuk rá a számunkat. Ha egy cetlit celluxolunk a nyakörvre egy telefonszámmal, ez is megteszi… a semminél jobb! Ez szükséges, ugyanis láttunk már kutyát kerítést átszakítani, helyből 2 métert ugrani. Biztos, ami biztos! Nem is gondolnánk, hogy mikre képesek pánik helyzetben, ezért végig maradjunk mellettük!
✅Legyünk nyugodtak, ugyanis a kutyák átveszik az energiánkat és SEMMI ESETRE SE SAJNÁLJUK, amikor láthatóan retteg. Ez nem hogy nem használ, de még árt is neki! Ehelyett inkább tereljük el a figyelmét egy kis játékkal, jutalomfalattal, tanítsunk neki új trükköt, szórakoztassuk, a lényeg, hogy ne a petárdákra fókuszáljon.
✅Engedjük le a redőnyöket, vagy húzzuk be a függönyt és hangosítsuk fel a tévét, rádiót. Ez valamelyest elnyomja a kinti hangokat. Ha baráti összejövetel lenne nálunk, akkor nézzük meg, hogy kedvencünk hogy viseli a társaságot és ha jól, akkor vegyen részt a buliban. A barátaink hangja is elnyomhatja a petárdák zaját, nem beszélve a biztonságot jelentő társaságról, a felszabadult hangulatról, ami plusz segítség lehet a biztonsága megteremtésében.
✅Ha szükséges használjunk természetes alapú nyugtatót.
‼️Kutyánkért mi vagyunk a felelősek, így kötelességünk mindent megtenni a biztonságuk érdekében‼️🐾❤🙏
