16/01/2026
Újratervezés
Egy házikertben is érdemes tervszerűen vetni a magokat és ültetni a növényeket, egy árutermelő gazdaságban viszont ez egyértelműen kötelező. A dobozközösség tagjai ugyan tisztában vannak vele, hogy a heti csomagok mérete változó lehet, attól függően, hogyan fejlődnek a növények, de előre kell gondolkozni, hogy bizonyos mennyiségű zöldséget minden körülmény között tudjunk biztosítani. Persze a kertben mindig történnek olyan események, ami miatt nem alakul minden a tervek szerint, sokszor kell tehát ha nem is drasztikusan, de valamennyire újratervezni.
A szezon kezdetét azért szeretem, mert akkor még általában a tervek szerint haladok. A betervezett magokat elvetem, ha napos az idő, akkor a fóliasátorból takarítom ki az elhalt paradicsom, paprika, uborka és padlizsán maradványait, hogy a helyüket majd január második felétől átvegyék a leveles növények és a káposztafélék.
December végén frissítettem a 2026-os terveket, összeállt, hogy a salátákat (a tavaszi időszakban lesz fejes-, jég-, tölgylevelű-, római-és salanova saláta is) milyen ütemezésben vetem, mikor kerülnek a földbe a káposztafélék magjai (ezekből is erősen készülünk, hiszen már vetettünk fejeskáposztát, brokkolit, karfiolt, kelkáposztát, kínai kelt és szintén a kersztesvirágúak családjába tartozó mizunát, pakchoit és tatsoit is).
A terve az volt, hogy folyamatosan kerülnek majd ki egy melegágyba, ami egy dupla fólia alá menne. Nos itt kezdődtek sajnos idejekorán a problémák és kellett gyakorlatilag már a nulladik pontban újratervezni. Az első nagy hó ugyanis agyonnyomta egy éjszaka alatt azt a fóliasátrat, ahová a palántanevelő került volna. Ráadásul az – elmúlt évek hőmérsékleti viszonyait tekintve – extrém hideg -15 fok körüli éjszakák is óvatosságra intettek. A melegágyba valamilyen bomló szerves anyagot szoktak tenni (friss szalmás trágyát, szalmát, famulcsot), amely alulról meleget ad, ezt kis magasságban elhelyezett fóliával lehet a növény környezetébe tartani. Néhány fokos mínusz esetén ez a megoldás az éjszakai órákban is tud olyan meleget produkálni (+10 fok vagy afelettit), amiben még tudnak a hidegtűrő palánták fejlődni. (Az optimális 15-18 C.) Ilyen hidegbe viszont egyelőre nem merem őket kitenni, annak ellenére sem, hogy szinte biztosan nem fagynának meg, ugyanakkor előfordult már, hogy hősokkot (akár hideg, akár meleg) kaptak a növényeim, ami azt eredményezte, hogy hetekig csak vegetáltak. Így egyelőre kivárunk, mivel március második felében már friss zöldségekkel szeretnénk megtölteni a dobozokat.
Nagyon remélem, hogy a jövő héten tényleg túl leszünk ezen a hidegen, és csak logisztikai kihívást jelent végül a palánták tárolása, de a termelésben nem okoz csúszást. A terv az volt, hogy heti 4-500 palánta kerül előbb a kinti nevelőbe, majd a földbe. Az időjárás miatt viszont előreláthatólag január végén, február elején hirtelen 2-2500 palánta lesz kész és kell majd kiültetni, majd a következő egy hónapban még nagyjából ennyi. Igaz egy részük március elején már szabadföldbe kerül.
A hó és a hideg persze sok szempontból jó is. Egyrészt a föld a tavaszi időszakban remélhetőleg nem lesz vízhiányos. A hideg pedig reményeim szerint megtizedeli a kártevőket és így legalább a szezon első felébe nem kell majd emiatt aggódnunk.
Mondjuk a fóliasátor újraépítése nagyon nem hiányzott, de nem voltunk erre felkészülve. Korábban vitte már el a szélvihar két sátrunkat is, így ezekből tanulva az oldalirányú merevítés már egészen jó volt, a tavalyi rekorderősségű viharokat gond nélkül állták. Arra nem számítottam, hogy idén majd vertikálisan teszteli ezeket a természet…
