08/12/2025
Már megint a nosztalgia........,de muszáj 🥹
Amiért külön akartam írni a tegnapi TerraPlaza 60th -ról az nem az,hogy szokásosan ilyenkor mindenki már a karácsonyi készületekkel törődik és a saját hobbijára kevesebbet tud szánni ezért kevesebb ember jön,kevesebbet költenek...
Nem is az a csodálatos esemény,hogy megjelent és kapható volt ( sőt el is fogyott,mint olvasom) Dalmáti Gábor könyve a Terrarisztikáról... ( mert persze erről külön kell majd írni).
De az egészen biztos,nem a klasszikus értelembe vett "szakkönyv" én úgy érzem sokkal forradalmibb ettől,de erről tényleg később.
Az,hogy tinik jönnek és már röhögve kérdezik az ugrópókos cuccot vicces mert már szó szerint a brand része lett.
Bódi Zoli is 36 lett,pedig én mindig sokkal többnek gondoltam.
Isten éltesse 😀
Az,hogy a Vogl Szilvitől vett állatokkal mindig van valami, is megszokott,mert most épp ruhatáros cetlit hagytuk el a nap folyamán,de megoldódott ez is.
Nagyon jó visszacsatolás volt,hogy többen elolvassák az itt összehordott gondolataim és bár az ember csak a lájk és a hozzászólás alapján ítélkezik, az élőszó mindennél pozitívabb.
A fő ok amiért megszerettem volna emlékezni eme napról az az,hogy először nem voltak ott velem,velünk Vibók Ildi és Élő Péter.
Igaz évek óta tudtam róla,hogy Péter szeretne felhagyni a hobbival,de mégis szörnyen nehéz elfogadni,hogy "szakmát váltott".
Mert ők két olyan szereplő,akik nekem összeforrtak a börzékkel.
Pétertől persze sokkal régebb óta vásároltam és ismertem,mielőtt én is elkövettem volna azt a végzetes hibát,hogy saját asztalom legyen.
Ma már alig maradt olyan aki a legendás San Marco utcai legendás börzékről megmaradt pókos kiállító és bár sokan azt hiszik,hogy mi rettenően rivalizálunk egymással kiállítók én tényleg borzasztóan sajnálom mikor felhagy valaki a hobbival vagy a "börzékre járással".
Péter mindig is kiemelkedett mert mindig is a saját maga által tartott és tenyésztett állatokat vitte és rengeteg kollégát látott el mindig friss,gyönyörű hímekkel,életerős szaporulatokkal.
Ildi könyvein és persze Péteren keresztül ismerkedtünk meg és rengeteget,de szó szerint rengeteget beszélgettünk a Családról,Gyerekekről.
Mindig is imádni való volt,hogy ilyen nyíltan őszintén tud mindenről beszélni.
Örülök,hogy egy remek estét tudtunk még négyesben átdumálni az utóbbi weinstadti börze után,örülök,hogy még ennek részese lehettem és úgy is csináltam ahogy mondtam. Hazajöttem és elolvastam a Sibi-t a Kölykeimnek,ha tetszett ha nem...
Nagyon örülök,hogy ennyi éven át ott voltatok velünk jóban és rosszban .
Nagyon hosszú boldog túrázásokat és ihletet a könyvekhez,munkához és amúgy mindent ami ilyenkor szokásos kívánok.
Bízok benne még Bécsben találkozunk
Ezen a régi közös képünkön Péternek már rövid haja volt,de az az igazság már nekem is az kellett volna,hogy legyen.
Liza lányom középen persze tökéletesen ,mint mindig...