Kendertánc

01/06/2026

Lehet, hogy nem Ázsiából származik a kannabisz – egy 56 millió éves német fosszília írhatja át a növény történetét

📜 A kannabisz eredetéről évek óta azt gondolták a kutatók, hogy valahol Közép-Ázsiában, a Tibeti-fennsík környékén kell keresni a növény őseit. Egy 2019-es nemzetközi kutatás fosszilis pollenek elemzése alapján arra jutott, hogy a kannabisz nagyjából 19,6 millió évvel ezelőtt jelenhetett meg ezen a területen. Csakhogy most előkerült egy jóval idősebb lelet, ami teljesen átírhatja a sztorit.
https://link.springer.com/article/10.1007/s00334-019-00731-8

A berlini Természettudományi Múzeum gyűjteményében ugyanis újravizsgáltak egy közel 150 éve talált fosszíliát, amely első ránézésre kísértetiesen hasonlít a kannabisz levelére. A leletet a mai Németország területén, Szász-Anhalt közelében találták még a 19. században, de csak most kezdtek el komolyabban foglalkozni vele.
https://www.stern.de/panorama/womoeglich-aelteste-cannabispflanze-der-welt-entdeckt-37319000.html

⛰️ Az igazán durva rész az, hogy a fosszília a becslések szerint 56–48 millió éves lehet, vagyis több mint kétszer olyan idős, mint a korábban ismert kannabisz-eredetre utaló leletek. Ha beigazolódik, hogy valóban a növény egy korai őse került elő, akkor nemcsak az idővonal változik meg radikálisan, hanem az is, amit eddig a kannabisz földrajzi eredetéről hittünk.

A kutatók egyelőre óvatosak. A levéllenyomat ugyan látványosan emlékeztet a kannabiszra, de az is lehet, hogy egy mára kihalt rokon fajról van szó. A vizsgálatok jelenleg is zajlanak, így hivatalos megerősítés még nincs. Mindenesetre már az is figyelemre méltó, hogy a világ egyik legismertebb pszichoaktív növényének története talán nem Ázsiában, hanem a mai Németország területén kezdődött.

🌿 Miközben a kutatók a növény ősi múltját próbálják feltérképezni, egy másik friss tanulmány arra kereste a választ, mikor kezdte el az ember tudatosan termeszteni a kannabiszt. A kínai kutatók által vezetett vizsgálat szerint a növény háziasítása már a korai neolitikumban, körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt megtörténhetett Kelet-Ázsiában, valószínűleg Kína területén.

A Journal of Archaeological Science folyóiratban publikált kutatás szerint a korai emberek nem elsősorban drogként tekintettek a kannabiszra. Sokkal inkább egy univerzális haszonnövény volt: rostot készítettek belőle, ételként fogyasztották a magját, olajat nyertek ki belőle, sőt még szappankészítéshez is használták.
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0305440326000750

🌾 A kannabisz magjai különösen értékesnek számítottak, mert fehérjében és esszenciális zsírsavakban gazdagok voltak. Az ősi társadalmak számára ez komoly táplálkozási előnyt jelentett, ezért a növény hosszú ideig inkább mezőgazdasági alapanyagnak számított, mint tudatmódosító szernek.
https://www.eurjchem.com/index.php/eurjchem/article/view/2442

🕵A kutatók szerint a kannabisz csak körülbelül négyezer évvel ezelőtt kezdett kettéválni két fő irányba: az egyik vonalat rosttermelésre szelektálták tovább, a másikat pedig a pszichoaktív hatások erősítésére. Vagyis az a növény, amit ma sokan kizárólag rekreációs drognak látnak, az emberiség történetének nagy részében teljesen hétköznapi mezőgazdasági növény volt.

Az egész történet azért is érdekes, mert jól mutatja, mennyire új jelenség történelmi léptékben a kannabisz tiltása. Az emberiség több ezer éve együtt él ezzel a növénnyel, használta ételként, ipari alapanyagként, gyógyszerként és vallási célokra is. A modern prohibíciós politika ehhez képest csak egy rövid epizódnak tűnik a kannabisz hosszú történetében.

28/05/2026

Keresd a legújabb cikket a Parasztvakításon!

27/05/2026

Az aszály ellenére is nőnek. 🥰

26/05/2026

🌿Kenderből készülhet a jövő PET-palackja, ami megközelíti a fosszilis műanyagok teljesítményét

🧪 Amerikai kutatók CBD-ből készítettek műanyagot, amely tulajdonságai alapján akár a PET, vagyis a polietilén-tereftalát egyik komoly bioalapú alternatívája lehet. Az új anyag neve polikannabidiol-karbonát, röviden pCBDC, és a kutatók szerint egyszerre képes magas hőállóságot, nagy szakítószilárdságot és iparilag is releváns feldolgozhatóságot nyújtani – vagyis pont azt a kombinációt, ami miatt a PET-et máig rendkívül nehéz leváltani.
https://www.cell.com/chem-circularity/fulltext/S3051-2948(26)00014-9

A PET-et ma szinte mindenhol használják: italos palackokban, élelmiszer-csomagolásban, fóliákban, textilekben és elektronikai alkalmazásokban is. A gond az, hogy bár számos bioalapú műanyag létezik már, a legtöbb nem tudja egyszerre hozni a PET olcsóságát, mechanikai stabilitását és azt a nyújthatóságot, amely az ipari feldolgozáshoz szükséges. Az elmúlt évek egyik nagy reménysége a PEF nevű bioműanyag volt, ám annak gyártása cukoralapú mezőgazdasági nyersanyagokra épül, vagyis közvetlenül kapcsolódik az élelmiszeripari ellátási láncokhoz.

🌿 A most bemutatott pCBDC ebből a szempontból más utat választ. A kiindulási anyag a kenderből kivont CBD, amely nem élelmiszer-alapanyag, és a kutatók szerint közvetlenül, kémiai módosítás nélkül használható fel monomerként. Az elkészült műanyag tömegének 92 százaléka bioalapú eredetű, miközben olyan tulajdonságokat produkál, amelyek eddig főként fosszilis alapú mérnöki műanyagokra voltak jellemzőek.

A kutatók szobahőmérsékleten végzett oldatpolimerizációval állították elő az anyagot. A végeredmény nagy molekulatömegű polimer lett: az úgynevezett Mw értéke elérte a 158 kDa-t, ami kulcsfontosságú a mechanikai szilárdság és a feldolgozhatóság szempontjából. A pCBDC üvegesedési hőmérséklete 95 Celsius-fok, vagyis hőállósága már közelíti a PET-ét, miközben az anyag jelentős nyújtást is képes elviselni.

📦 A laborban előállított orientált fóliák különösen látványos eredményeket produkáltak. A pCBDC-ből készített filmek rugalmassági modulusa elérte az 5 gigapascalos értéket, szakítószilárdságuk pedig a 197 megapascalt, ami már közvetlenül összevethető az orientált PET-fóliák teljesítményével. Az anyag emellett meglepően hidrofób: a vízcsepp-kontakt szög 102 fokos volt, vagyis a felület erősen taszítja a nedvességet. Ez különösen értékes lehet elektronikai vagy magas páratartalmú környezetben használt alkalmazásoknál.

A kutatás egyik legfontosabb része nem is maga az anyag, hanem az a részletes feldolgozási térkép, amelyet a kutatók készítettek hozzá. Vizsgálták például, hogyan változik a polimerláncok orientációja a szárítási hőmérséklet, az oldat koncentrációja, a fólia vastagsága vagy a molekulatömeg függvényében. A mérések szerint a vékonyabb filmek és az alacsonyabb szárítási hőmérsékletek nagyobb molekuláris rendezettséget eredményeznek, ami végül jobb mechanikai tulajdonságokhoz vezet.

🔬 A mechanikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a pCBDC viselkedése erősen függ a feldolgozási hőmérséklettől. Alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb folyáshatárt és intenzívebb alakítási keményedést mutatott, míg magasabb hőmérsékleten inkább „folyadékszerű” viselkedést vett fel. A kutatók szerint ez azért fontos, mert az ipari fólia- és palackgyártás során pontosan ilyen viselkedést kell kontrollálni ahhoz, hogy az anyag megfelelően formálható legyen.

Különösen érdekes eredmény, hogy az előorientált pCBDC-fóliák szobahőmérsékleten már nem ridegen, hanem kifejezetten képlékenyen viselkedtek. A nyúlásuk a törés előtt az eredeti 0,7 százalékról akár 11 százalékig is nőtt. Hasonló rideg-képlékeny átmenetet korábban főként polisztirolnál és plexinél figyeltek meg.

♻️ A kutatók hangsúlyozzák, hogy a pCBDC nem biológiailag lebomló műanyagnak készült. Ehelyett az anyag újrahasznosíthatóságára koncentráltak: a karbonátkötések lehetővé teszik a kémiai újrafeldolgozást és a monomerek visszanyerését. Vagyis a cél nem az volt, hogy az anyag gyorsan lebomoljon a környezetben, hanem hogy hosszú élettartam után kontrollált módon lehessen újrahasznosítani.

A technológia legnagyobb akadálya jelenleg a CBD ára. Bár a kannabidiol költsége az elmúlt években jelentősen csökkent, még mindig jóval drágább alapanyag, mint a hagyományos PET nyersanyagai. Emiatt a pCBDC várhatóan először olyan prémium alkalmazásokban jelenhet meg, ahol az anyag ára kisebb részét adja a végtermék költségének, vagy ahol kifejezetten bioalapú anyagokat keresnek.

🚀 A kutatók szerint azonban a kenderalapú polimer hosszabb távon fontos szereplővé válhat a fenntartható műanyagok piacán. A jelenlegi fejlesztések már olyan gyártási módszereket céloznak, amelyek kevesebb oldószert használnak, illetve CO₂-alapú köztes anyagokat alkalmaznak. Ha ezek sikeresek lesznek, a pCBDC nemcsak technológiai különlegesség maradhat, hanem valódi alternatívává válhat a PET, a polisztirol vagy akár a plexi mellett is.

10/05/2026

10/05/2026

Kapálunk, és imádkozunk esőért!

30/04/2026

„Szakálla volt kender” címmel a kender feldolgozásának bemutatója a Tisza szabályozása időszaki kiállításon - ilyen volt a vasárnapi Tájházak Napja Tiszaszederkényben!

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1365532035599815&id=100064290955230

28/04/2026

Szépen kikelt a kender, most imádkozunk esőért!🥰

23/04/2026

Egy tanulmány szerint a kendermag ígéretes baromfitakarmány lehet

🐔 A kenderipar egy meglepő irányba terjeszkedhet, egy friss kutatás szerint a kendermag ígéretes alapanyag lehet a baromfitápokban. Ez nem is tűnik olyan marginális kérdésnek, ha figyelembe vesszük, hogy a globális baromfitakarmány-piac értéke már 2025-ben meghaladta a 240 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint 2035-re közel megduplázódhat.

A marokkói kutatók által végzett vizsgálat, amelyet a Canadian Journal of Animal Science közölt, azt elemezte, hogy milyen hatással van a Cannabis sativa (egészen pontosan a Beldiya változat) magjának takarmányba keverése a brojlercsirkék fejlődésére és húsminőségére. A kutatás a 21 és 42 nap közötti időszakra fókuszált, amikor a csirkék növekedése a legintenzívebb.
https://cdnsciencepub.com/doi/abs/10.1139/cjas-2025-0111

🧪 Az eredmények szerint a kendermag nem rontotta a növekedési teljesítményt, viszont jelentősen javította a hús minőségét. Különösen a zsírsav-összetétel változott kedvező irányba, nőtt a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, köztük az omega-3 és omega-6 zsírsavaké, miközben az ezek közötti arány is kiegyensúlyozottabb lett.

A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a kendermag befolyásolja a lipidanyagcserét, és úgy javítja a hús tápértékét, hogy közben nem okoz számottevő negatív hatást a csirkék fejlődésében. Ez különösen fontos szempont az ipari állattartásban, ahol a termelési hatékonyság alapvető elvárás.

🌿 A marokkói eredmények nem egyedülállók. Thaiföldi kutatók korábban azt vizsgálták, mi történik, ha nem a magot, hanem a kannabisz feldolgozásából visszamaradó növényi részeket keverik a takarmányba. Az ő eredményeik szerint a növekedés itt sem változott érdemben, viszont a hús minősége javult, csökkent a zsírtartalom, miközben nőtt az úgynevezett umami ízért felelős aminosavak mennyisége.
https://www.mdpi.com/2076-2615/15/5/759

A részletesebb elemzések azt is kimutatták, hogy bizonyos zsírsavak aránya csökkent, miközben nőtt több fontos aminosav – például a metionin vagy a fenilalanin – koncentrációja. Emellett a hús víztartalma nőtt, a zsírtartalom pedig csökkent, különösen akkor, amikor a takarmány körülbelül 2 százalékban tartalmazott kannabisz-maradványokat.

📉 A kutatások összességében arra utalnak, hogy a kannabisz alapú takarmánykiegészítők nemcsak alternatívát jelenthetnek a hagyományos adalékokkal szemben, hanem bizonyos szempontból még javíthatják is a hús minőségét és tápértékét. Ez különösen érdekes lehet egy olyan iparágban, ahol egyszerre kell megfelelni a gazdasági, táplálkozási és fenntarthatósági szempontoknak.

Hogy mindez valóban széles körben elterjed-e, az egyelőre nyitott kérdés. Az viszont egyre világosabb, hogy a kannabisz nemcsak rekreációs vagy gyógyászati felhasználásban jelenik meg, hanem egyre több iparágban bukkan fel váratlan, de potenciálisan hasznos szereplőként.

04/04/2026

Az első lépes a 10. Kendertánc felé! A hagyományos húsvéti vetés! 🥰