20/01/2025
Lovak „ízületi chip” képződésének megelőzése
A lovak sport vagy hobby célú használhatóságát talán leginkább veszélyeztető elváltozás az „ízületi chip” képződés. Az „ízületi chip” (magyarul morzsa) nem más, mint az ízületi felszínről levált porcos csontdarabka, ami az ízületi folyadékban (synovia) úszkálva könnyebb-súlyosabb visszatérő (intermittáló) sántaságot okoz. A sántaság akkor alakul ki, amikor a chip beékelődik a két ízületi felszín közé és nyomást gyakorol a két ízületi porcra illetve a porc alatti csontállományra. Leggyakrabban ez a beékelődés önmagától megszűnik, így a sántaság is mérséklődik, elmúlik, azonban a folyamat bármikor megismétlődhet. Amellett, hogy a sántaság korlátozza a lovak használhatóságát, hosszútávon a porcfelszínek sérüléséhez, kopásához vezet, ami tartósan, akár véglegesen rontja a lovak használati értékét.
Ahhoz, hogy a folyamat kialakulását megértsük, szükség van néhány anatómiai fogalom tisztázására. Az ízület, kettő vagy több csont találkozásánál kialakuló, összetett anatómiai képlet, ami lehetővé teszi az adott régió szabad mozgását. Alapját kettő vagy több csontvég adja. A csontvégek felületét magas mésztartalmú (több mint 90%) tömör szerkezetű kéregállomány alkotja, ami alatt lazább szerkezetű, alacsonyabb mésztartalmú, de rugalmasabb szivacsos csontállomány található. A kéregállományt tömör vízzel telt szivacsszerű porcréteg (üveg vagy hyalin porc) borítja. Az ízületek stabilitását szalagok (a csontvégeket összekötő rugalmas, rostos képletek) végzik, az egész ízületet körülveszi, egy erős, rugalmas burok, az ízületi tok, aminek a hajszálerekkel bőven behálózott belhártyája termel egy síkos, sűrű folyadékot, az ízületi nedvet (synoviát). Az ízületi nedvnek két fontos szerepe van, síkossága révén segíti az ízületi felszínek egymás fölötti könnyebb elmozdulását, (miáltal csökkenti a porcok kopását), emellett táplálja a porcokat, segíti azok megújulását.
A porcok térhálós szerkezetük segítségével vízmolekulákat kötnek meg, így alakul ki a rugalmas állaguk, ami működés közben, mint egy lengéscsillapító rendszer, nem engedi a csontvégeket ütközni. Azonban a lengéscsillapítás során , a porcok térhálós szerkezete sérül(szakad) és nem lesz képes a vízmolekulák megkötésére így a porcok vízhiányossá válnak és csökken a rugalmasságuk. Ahhoz, hogy a porcok továbbra is elláthassák lengéscsillapító szerepüket, a szakadt térhálós szerkezetük javításra szorul. A porcokban nincsenek vérerek, így a javításhoz szükséges mikro-szerkezeti tápanyagokat csak az ízületi nedvből tudják pótolni. Terhelés alatt a porcok összenyomódnak, a bennük lévő ízületi nedv pedig kipréselődik, Tehermentesítést követően a kitáguló porc friss ízületi nedvet szív magába és az ebben található mikro-szerkezeti tápanyagokból (glükózamino-glykánok GAG) építi vissza a sérült szerkezetét. A megfelelő mennyiségű, minőségű ízületi nedv folyamatos jelenléte elengedhetetlen a porcok normál működéséhez.
Mozgás közben a porcok mellett, a porcalatti (subchonralis) csontállománynak is fontos szerepe van a lengéscsillapításban, elsősorban a vékony kéregállomány alatt található, magasabb élőszövet tartalmú szivacsos csontállomány révén. A szivacsos csontállomány mintegy átmenetet képez a magasabb szilárdságú, de kevésbé rugalmas csontok és a jóval rugalmasabb, de kisebb szilárdságú porcok között. A hosszú csontok vastag, magas mésztartalmú, de kevésbé rugalmas kéregállománya az ízületi végek irányában elvékonyodik, helyét kisebb mésztartalmú, de jóval rugalmasabb szivacsos csontállomány veszi át. Mindez annak érdekében történik, hogy a csontvégeket borító porcok ne kopjanak olyan gyorsan(ha nagy szilárdságú, kevésbé rugalmas kéregállomány találkozna a porcokkal, az olyan lenne , minta két vasdarab közé tennénk egy gumi darabot- hamar elkopna, ezzel szemben a kisebb szilárdságú, rugalmasabb szivacsos állomány esetében , ez úgy néz ki mintha két fadarab közé tennénk a gumidarabot, ami ezáltal sokkal később kopna el). A szivacsos csont kisebb szerkezeti szilárdságú, ezt a szervezet nagyobb körmérettel kompenzálja, ezáltal a hosszúcsontok a közepükön, ahol a legvastagabb a kéregállományuk, rendelkeznek a legkisebb átmérővel és fokozatosan szélesedve az ízületek környékén érik el a legnagyobb átmérőjüket. A csikók gyors növekedése során , nincs elegendő idő(főleg túlzott fehérje és energia bevitel esetén-hajtatott növekedés) a hosszú csontok kéregállományának kellő megvastagodására(csökkent mineralizáció), mert az élelmiszerrel , vízzel bevitt kalcium elemi formában van jelen (olyan mintha az építkezésre tégla helyett agyagot vinnénk) ezt a szervezet a csontokba/fogakba beépülésre kész formátummá , kalciumhydroxiapatit-á kell alakítsa, amire nincs elegendő ideje. Az elvékonyodó kéregállomány csökkenti a csontok stabilitását , amit a szervezet a szivacsos állomány túlszaporodásával kompenzál így a csontok átmérője növekszik(ez a folyamat az óriás testű kutyafajtákban a leglátványosabb, amikor a kiskutyák vastaglábúak , de felnőtt korra a lábaik elvékonyodnak). A problémák akkor kezdődnek, ha a növekedés üteme továbbra is rohamos marad, mert egy idő után a szervezet kompenzációs képessége lecsökken, így a szivacsos csont állomány szerkezetében kisebb-nagyobb üregek keletkeznek, amik a gravitáció következtében ízületi nedvvel telnek meg. Ezeket nevezzük ízületi felszín alatti cisztáknak. Az ilyen, anyagforgalmi alapon (metabolicus) kialakuló ciszták fő jellemzője, hogy több is kialakul egyszerre (primer multiplex), ezzel szemben porcalatti ciszta egy-egy sérülés (nagyobb mechanikai behatás) következtében is kialakulhat, amikor helyi keringési zavar okán csontelhalás jön létre. Az elhalt csontszövet feloldódik (colliquatios necrosis) és helyén folyadékkal telt üreg alakul ki. Ezek jellemzője, hogy általában egyesével alakulnak ki (primer simplex).
Az ízületi chippek kialakulásában a porcalatti (subchondralis) ciszták játsszák a legfontosabb szerepet. Az intenzívebb mozgás közben a ciszták fölötti vékony kéregállomány beroppanhat, ami ízületi inkongruenciához vezet, az ízületi felszínek nem illeszkednek pontosan egymásba (kattogó ízületek), ami a későbbi porckopások melegágy. Ennél is súlyosabb következményekkel jár, amikor a beroppanás következtében kisebb-nagyobb porccal fedett csontdarabkák válnak le és kerülnek az ízületbe, azaz kialakulnak a chippek, esetleg nagyobb darabok esetében „ízületi egerek”.
A primer multiplex porcalatti ciszták kialakulását a csikók gyors növekedésének megfelelő managelésével előzhetjük meg. Ennek legfontosabb mozzanata a növekedési sebesség csökkentése (a fehérje bevitel csökkentése /optimalizálása) mellett, a megfelelő glükózamin (a kötőszövetek így a csont-mátrix fő alkotói) és MCHC (mikrokristályos kalciumhydroxiapatit) bevitel. A jelenleg ismert , leggazdagabb természetes eredetű glükózamin forrás az újzélandi kagylókivonat (Horseatone), ami a porcok , szalagok és a csont-mátrix optimális felépülését szolgálja. A porcalatti cisztásodás megelőzése érdekében, nagyon fontos a kalcium adequat formában (MCHC) történő bevitele (Horsebone) a növekedés teljes időtartama alatt.
Dr. Kocs Mihály
Szakállatorvos,címzetes egyetemi docens
