27/06/2025
Pamela vagyok, helló mindenkinek.
Megpróbálok bemutatkozni, hátha valaki belém szeret és haza akar vinni.
Kb 4 éves ivartalanított lány cica vagyok, ebből kb már 3 évemet az állatorvosi rendelőben töltöttem, mert a jelenlegi hülye gazdám, az állatorvos, oly rég behívott ide, én meg nem voltam rest az utca helyett a biztonságot választani.
Az akkori két macskatársam rögtön levertem, sorba állítottam úgymond, nehogy már ne tudják, hol a helyük! Ők azóta az alattvalóim.
Így aztán az új helyemen leginkább nem is szeretnék macskatársat, hisz ők csak szenvednének a fennhatóságom alatt.
Ellenben a rendelőbe érkező kölyökkutyákat imádom, melléjük szeretek ám ülni a kezelőasztalra, érdeklődöm, minek jöttek ők ide? Így azt mondhatom, kutyus mellé szívesen költöznék, de persze csak ha mindketten bent élünk.
Chipem is van, mert a fene felelős állatorvos gazdim azt is belémszúrta akkor, amikor a petefészkeim szemtelen módon altatásban kipakolta - ha már aludtam, nem tudtam ellenkezni. Előtte néhány héttel egy vérvételre is lefogtak, nem értettem, de nem is fájt annyira, így nem hisztiztem - gyorsan megszúrtak, folyt a vér, aztán meg örültek ott mindketten... tudja fene, minek. Azt mondták, valami FeLV/FIV negatív vagyok, de tudom is én, mit jelent ez. Erre a nagy örömre kaptam még egy szurit, oltás címszóval. Amit utána pár héttel megismételtek. De már nem bántam, hozzászoktam, hogy mindig szurkálnak. De azt mondták, ez nekem lesz jó.
Biztos igazuk van.
Nos, most keresek valaki olyan kétlábút, aki szeretne egy cseppnyi felnőtt cicát, aki nincs 3 kiló sem, éjszaka ha rádugrom, sem nyomom ki belőled a vacsit; nem zabállak ki a vagyonodból, mert k.va kis költségvetésű vagyok 😎
Eleven vagyok, imádom az embereket, szeretek ölben és simogatva lenni, csak annyit kérek, hogy az otthonod melegét élvezhessem, és soha többé ne kelljen az utcán lennem, mert az nekem már nem pálya!
Puszi-pacsi: Pamela
