06/11/2017
Kedves Mindenki!
Pontosan egy évvel ezelőtt, 2016. november 6.-án éjjel, háromnegyed 1kor érkezett az a telefonhívás, amitől mindig is féltünk, rettegtünk - Sanyi kutyánkat a szokásos kocsmakörútja során elütötték. Nagyon nehéz hetek és hónapok következtek, a kút üressé vált - elvesztettünk egy családtagot. Sokat gondolkodtunk , mit lehetett vagy mit kellett volna másképp csinálni, hogy ez a tragédia soha ne következzen be, de mindig arra a megállapításra jutottunk, hogy ez szinte elkerülhetetlen volt. Sanyi végtelenül rótta éjszakánként az utcákat, ha valakinél ott aludt, reggel már kaparta az ajtót, hogy mennie kell, de ha a kollégáknál vendégeskedett, egy napnál tovább nem bírta, indulnia kellett, a kút volt az otthona és a város a mindene. Sanyi kutya szabad volt, mi ezt tiszteletben tartottuk - de sajnos az élet közbeszólt.
Közben eltelt egy év, de a sebek nem gyógyulnak. Sokat gondolunk rád Sanyi. Bár próbálkoztunk azzal,hogy valahogy pótoljunk, de Téged nem lehet. Egy egyéniség voltál. Sanyi csak egy volt. Mi így emlékezünk Rád!
