LóLélek Tanya

25/04/2025

A régi idők lovat leuraló rendszeréből lassacskán átesik a lovas társadalom a másik végletbe: a határokat nem húzó, tiszteletet nem adó és nem megkövetelő anarchiába. Olyan, mintha ez az inga egyik szélső értékből a másikba csapongana, ahelyett, hogy nyugvópontra lelne valahol középen.

Lehet egy lóval finoman bánni, vele egyetértésben dolgozni, feladatokra szépen megkérni? Abszolút lehet.

Lehet egy lónak engedni, hogy megmondja nekünk, mit csináljunk? Abszolút nem lehet.

Lehetünk egy lóval baráti viszonyban, ha szeretnénk, de soha nem szabad, hogy ő döntsön a mi fejünk felett, mert abból katasztrófák lesznek. Miért? Mert a ló, fajtájától függően 400 - 1000 kilós, hihetetlenül nagy és erős, menekülő állat, aki, ha ösztöneinek engedelmeskedik, minden probléma, ijesztő dolog, nehéz feladat elől el fog menekülni. Ha minket nem tisztel, akkor rajtunk keresztül, akár.

De mit is értünk tisztelet alatt? Sokan, a régi rendszerben nevelkedettek, azt értik alatta, ha a ló jobban fél az embertől, mint minden mástól, ezért inkább engedelmeskedik. Az így felnevelt ló egy időzített bomba, mert ha egy napon valamitől jobban fél majd, mint az embertől, akkor bajban leszünk - nagy bajban.

Mit értek akkor tisztelet alatt? Ha a ló megérti, hogy jó vezetője vagyok, és tiszteletben tartja a döntéseimet még akkor is, ha azok nehezebbek vagy kényelmetlenebbek, mint szeretné. Tiszteletben tartja a személyes teremet, még akkor is, amikor halálos veszély leselkedik rá és én a menekülése útjában állok éppen. A tisztelet alapfeltétele, hogy a ló ne féljen: mondhatom úgy is, hogy a tisztelet és a félelem egymást kizáró dolgok. A nehéz múltú lovakat is akkor sikerül az együttműködés irányába fordítani, amikor megértik, hogy nem kell félniük. A földön létező legbiztosabb, legmegbízhatóbb pontjukká kell válnom. Minél terheltebb a ló, annál nehezebb dolgom van.

Olyan lovakat képzek, akik nem rabszolgáim - vannak önálló gondolataik, ötleteik, vannak kezdeményezéseik, van bennük igény velem kommunikálni, dolgokat közösen megoldani. Megtanulnak tanulni, figyelni - nem vakon engedelmeskedni és gépiesen dolgozni, hanem az emberre hangolódva, hozzá kapcsolódva megkeresni a válaszokat a kérdéseinkre.

Erre az útra terelt az Élet. Minden egyes napon izgatottan,. és ezredszerre is hihetetlen lelkesedéssel nyitom a kaput, ami mögött a tanulás és tanítás gyönyörű új útjai várnak rám - minden nap egy kicsivel szebbek lesznek a mozdulatok, minden nap egy kicsivel nagyobb lesz az összhang, minden nap beavatnak a létezés egy-egy újabb titkába ezek a csodálatos négylábú élőlények.

24/04/2025

Szeretnéd, ha gyermeked nem csak lovagolni tanulna, hanem a lóhoz kapcsolódó valamennyi tevékenységbe belekóstolhatna? Szeretnéd, ha megtanulná a lovakat a földről is határozottan kezelni, tudná őket vezetni, együttműködésbe vonni?

Ha a szokásostól eltérő, nem verseny- és teljesítmény-, hanem kommunikációközpontú lovazásra vágysz, vagy vágyik gyermeked, szeretettel várunk a LóLélek Tanyán, ahol mindenki, kezdő és újrakezdő, kicsi és nagy egyaránt a lovak nyelvén tanul. Kontroll helyett kommunikáció, kényszer helyett figyelem.

Ha pedig saját, esetleg nem együttműködő lovadból szeretnél ilyen kisangyalt faragni, mint a videón szereplő Kadét, akkor is keress bizalommal. Kiszállás Mogyoród 50 km-es körzetében, vagy bentlakásos megoldás Mogyoródon. ☺️

A videón egy lelkes kis tanítványunk, aki legalább akkora örömét leli a lóval való bármilyen tevékenységben, mint magában a lovaglásban, és aki minden pillanatban igyekszik minden figyelmét a lóra és tulajdon mozdulataira irányítani a leghétköznapibb feladatokban is, mint például munka végén a kapu kinyitása és a ló kivezetése. Mert bár fiatal, már most is érti, hogy a lényeg az apróságokban rejlik. ☺️

14/04/2025

Az említett lólétszám bővülésről bővebben.

Ő itt Kadét, alias Pupu. Utóbbi becenevét tőlem kapta az együtt töltött két hónapban. Pupukám nagyon terhelten, elég sok kellemetlen, környezetére és emberre veszélyes szokással és egy mázsa plusz súllyal érkezett hozzánk. Pedig, mint az időközben már kiderült róla, végtelenül jámbor alaptermészetű, nagyon kedves ló, emellett nagyon tanulékony és nagyon igyekvő is. (És káprázatos takarmányhasznosítása ellenére már látszódnak a munka jótékony hatásai hengeres testalkatán.)

Amíg gazdája és közte visszaépül a továbbiakhoz szükséges kölcsönös bizalom, addig Kadét belép az iskolalovaink sorába, ahol rengeteg extra tapasztalatot fog szerezni arról, hogy a hasznos munkavégzés mindannyiunknak, még neki is öröm, illetve hogy az emberrel együttműködni a legnagyobb buli a világon.

Kadét alias Pupu várja lelkes új vendégeinket a szezon nyitányában (vagy még tovább), akiket elkísérhet a lovassá válás útjának egy szakaszán.

Oktatás és lovazási lehetőséggel kapcsolatban bátran érdeklődj bármely megadott elérhetőségen. ☺️

06/04/2025

Ha régóta tervezed elkezdeni, vagy újrakezdeni a lovaglást egy lóközpontú, és tudásodat mélyen megalapozó rendszerben, és igazán elkötelezett vagy, akkor van egy jó hírünk a számodra. Amennyiben vállalsz egy intenzív képzést, hetente két-három alkalommal, úgy havonta egyszer a vendégünk vagy egy egész délelőttös lovak között levésre, ahol bármit is megkérdezhetsz, ami velük kapcsolatos, és mi igyekszünk minden területen bővíteni a tudásod. ☺️

Helyes üléssel, pontos segítségekkel lovagolni tanulni kiemelkedően fontos, hiszen hosszú távon csakis így tudjuk megőrizni lovunk egészségét. S bár időigényesebbnek tűnhet a tökéletes ülés kidolgozása, mint csak ‘ülni valahogy’, mégis hosszú távon belőle többet profitálunk.

Ha úgy érzed, hogy szeretnél olyan helyen tanulni, ahol átfogó ismeretekre tehetsz szert a lótartásról, a földi munkáról, körmölésről és mindenről, ami a lovakkal kapcsolatos, akkor ezt az egyedülálló lehetőséget Neked találtuk ki. ☺️ További részleteket találsz rólunk az alábbi linken (hozzászólásban találod).

Ha bármilyen okból ‘kiestél’ a hagyományos lovasoktatási rendszerből, és több türelemre, figyelemre van szükséged, tudunk segíteni.

S végül, hogy miért lesz jó Neked, ha hetente háromszor találkozunk? Sokkal gyorsabban tudunk haladni, sokkal nagyobb önbizalmat tudsz építeni, a mindennapi életed részévé válik a lovazás, akár saját ló tartására is tökéletes felkészülés. Amiként a gyermekeket sem hetente egyszer látja a tanító néni, és próbálja nekik a betűket megtanítani, úgy mi is hatékonyabban tudunk Téged tanítani, ha gyakran találkozunk.

Szakképzett, harmincéves lovas tapasztalattal rendelkező, számlaképes edző és lókiképző kíséri és segíti Utadat a lovak elbűvölő világában.

(Minimum életkor 6 év, felső korhatár nincs. Picik esetén szülői jelenlét szükséges a bónusz programon. ☺️)

03/04/2025

Mindenféle emberek mindenféle lovaival foglalkozom nap mint nap, és amikor új lovassal kezdünk dolgozni, mindig azt mondom magamban:

“Mutasd a lovadat, megmondom hogy ki vagy.” - és ez bizony tényleg így van, tűpontosan (abban az esetben, ha hosszú távú kapcsolat van már a gazdi-ló páros mögött).

A lovainkat mi formáljuk: minden gesztusunkkal, minden gondolatunkkal alakítjuk őt és az ő hozzánk állását, amikor együtt vagyunk. A ló azt fogja csinálni, ami működik neki a céljai eléréséhez. Ha pihenésre vágyik, és egy bakolással eléri, hogy lovasa megijedve leszálljon és a munkának vége legyen arra a napra, akkor legközelebb újra meg fogja tenni, és nagyon rövid idő alatt hatalmas probléma keletkezik belőle. A ló jogosan fogja elvárni, hogy a ‘megbeszélt jelre’ lovasa leszálljon, és ha nem teszi (mert bátrabban ébred, vagy bevállalós lovas kerül rá), némelyik ló a végletekig elmegy azért, hogy a célját a megszokott módon megvalósítsa. És a végére lesz egy lovagolhatatlan lovunk, akit mi idomítottunk ilyenné!

Nagyon fontos, hogy mindenki, aki lovat tart, ismerje és megértse a ló működésének elveit, illetve a ló tanulási mechanizmusát, pszichológiáját. (A példánknál megmaradva: a bakolásra válaszként nehezebb feladatot adunk neki, amin gondolkodnia is kell, és amikor azt a tőle telhető legjobban megoldja, akkor van vége a munkának és jöhet az áhított pihenés: ezzel megtanítjuk neki, hogy a feladatmegoldás, a gondolkodás és az együttműködés fog pihenést eredményezni.)

Soha nem szabad elfelejteni: a lovam a tükröm. Minden szokása, mely mellettem kialakult, én vagyok, engem jellemez. Bárhonnan vissza lehet fordítani egy lovat, de ahhoz először nekem meg kell változnom. Tanulnom kell. És van, hogy segítséget kell kérnem. Nincs menthetetlen eset, csak kevés tudás. És ahol a tudás véget ér, ott kezdődik az erőszak.

Válaszd a tudást, és ne az erőszakot. Szeretettel várunk Téged is a LóLélek Tanyán!

Fotón az együtt-lét egy csodás pillanata koratavasszal. ☺️

28/03/2025

Megszültük az idei nyári napközis tábor időpontunkat, kezdő és középhaladó lovasok számára. ☺️

Jelentkezés és minden további részlet az űrlapon:
https://forms.gle/eqpQWjbjHXkcErcT7

Várunk mindenkit sok szeretettel a nyári szünetben egy felejthetetlen hétre, a béke lovas szigetén, a LóLélek Tanyán! ☺️

22/03/2025

Ez a kavics, amit bedobtunk a sima tükrű vízbe, legyen egy apró kis probléma, amit a lovunkkal való munkában tapasztalunk. Általános jelenségnek látom a mindennapi munkámban, hogy ezt a kis problémát, szándék vagy eszköz híján nem megoldani, hanem megkerülni kezdi lovas.

Számtalan oka lehet ennek, a legjellemzőbbek:
-nem is érzékeli, hogy probléma van, mert nem elég tapasztalt avagy ignoráns
-nincs ötlete, hogyan oldja meg a problémát, így igyekszik elkerülni a konfliktushelyzetet
-megkísérli megoldani a helyzetet, de amit próbál, nem működik, vagy rosszabb esetben kontraproduktív, tehát csak még rosszabbá válik a helyzet.

Ahol landolt a tó tükrén ez a bizonyos kis kavics, ott először egy kis kört látunk a víz felszínén, ez az a körív, amit az első megkerüléskor választottunk. Utána újabb és újabb körök keletkeznek, és mi egyre nagyobb íven vagyunk kénytelenek kerülni, mindezt az apró kis kavics miatt, amit nem tudtunk vagy nem akartunk kiszedni rögtön az elején. Egy idő után, a bedobott kis kavics nyomán méterekkel odébb is látjuk a koncentrikus körök véget nem érő sorozatát, amik egyre nagyobb kerülőkre kényszerítenek bennünket.

Lehet ez vágtába emelés jobb kézen, lehet ez hevederhúzás, bármilyen apró vagy kevésbé apró dolog. Több is előfordulhat egyszerre… Ilyen lehet egy csatornafedél, amitől némely ló retteg. Ha ezt az első alkalommal nem kezdjük el megoldani, és az ő nyelvén értésére adni, hogy nem bántja az a fedél, akkor legközelebb már nagyobb ívben fogja megkerülni, egyre jobban félni fog az ismeretlentől - hiszen a múltkor megbuktunk a vizsgán és nem magyaráztuk el neki, hogy nem kellene félnie. Ahogy telik az idő, úgy lesz egy mumus minden csatornafedél, és talán nyugvópontra jut az ügy megfelelő méter távolsággal, ha szerencséje van a lovasnak. De a mumus nem szűnt meg, csak időzített bombává változott.

Egyszer egy napon eljön majd a pillanat, amikor át kéne haladnunk a civilizáción és azon belül egy csatornafedélen, amelynek egyik oldalán autó parkol közvetlenül, másikon egy traktoros állt meg éppen bütykölni a vontatmányt, esetleg közben még egyre dühösebb kutyák is döngetik a vaskapukat. És mi állunk, szemtől szemben a mumussal, és realizáljuk, hogy ezt bizony elcs€sztük öt/tíz stb éve, és most lőn a helyzet. Vagy visszafordulunk, ami alkalmasint azzal járhat, hogy soha nem érjük el úticélunkat, vagy megpróbálunk alternatívát keresni az útvonalra, de előfordul, hogy nincsen… ez az a pillanat, amikor vagy befejezzük a lovaglást erre az életünkre, vagy új emberré válunk: végletekig ignoránssá és valóságot tagadóvá, vagy fejlődni kész, önmagában a hibát megkereső és megoldó, nyitott és empatikus emberlénnyé.

Te melyik szeretnél lenni?

20/03/2025

Írtam már róla párszor, röviden, a nálunk töltött idő alatt. Most eljött az ideje, hogy hazaköltözzön a gazdáihoz, és megkezdje új életét. 2 hete lovagoltam őt haza 10 km-re található otthonába. Amilyen öröm, ugyanannyi szomorúság is. Az ember pár hónap alatt összenő a lóval, akivel minden nap együtt dolgozik. Fanta bizalmát elnyerni nagyon nehéz volt, néha azt hittem, sosem fog sikerülni… aztán végülis megértette, hogy történjen bármi, soha nem fogom bántani, és onnantól a szívét lelkét kitette értem a munkában. Olyan átalakuláson ment keresztül, s vele én, ami semmiképpen nem mindennapi.

Elhozom Nektek az ő történetét, sajnos nem ritka az ilyen szomorú eset és nehéz sors, de jó tudni, hogy innen is van visszaút az együttműködésbe.

Fanta 9 évesen került Magyarországra, nyersen. Előtte egy tiroli legelőn élte gondtalan életét, tenyésztési céllal. Kupecek importálták majd törték be, utóbbi nem sikerült. Jelenlegi gazdájának benyugtatózott állapotban adták el (figyelem , ez nem egyedi eset!) - hogy a baj mekkora, az már csak otthon derült ki, amikor elfoglalta új helyét. Ezen a ponton két idomárt alkalmaztak, akik sajnos nem találták a közös hangot Fantával, túl sok erőt és kevés figyelmet alkalmazó módszereik olyannyira elvadították ezt a kis haflingert, hogy mire hozzám került, már az ember puszta látásától is rettegett. Tehát ez a ló nem volt csikókorban helyesen elindítva és megalapozva, egyszerűen nem volt hova visszatérni. Az ‘alap’ 9 éves korában lett lerakva, sajnos piszok rosszul. Egy ideig azt hittem, hogy nem tudom visszacsinálni, bárhogyan próbáltam, zsákutcákba jutottam, aztán egy átlagos téli reggelen úgy kelt fel Fanta, hogy oké, próbáljuk meg mégiscsak…

És többé nem akart kimenekülni a lovas alól, többé nem esett pánikba az új dolgoktól, egyszerűen csak belovagoltam, mint bármilyen más lovat… de odáig eljutni, az kemény meló volt. 🥹

Isten kísérjen az utadon, kicsi Fanta. 🧡

Videót készítette Csányi Lili

Call now to connect with business.

17/03/2025

Bíbor, vagy ahogy én becézem, Bíbic azzal a fő problémával került hozzám, hogy nagyon hosszú kínlódással lehet csak felkantárazni, ami alkalmasint 45 percet is igénybe vesz, de volt, hogy egyáltalán nem is sikerült.

Szabadon kezdtem vele foglalkozni, semmilyen kötél, semmi olyan eszköz ami bármiféle korlátozásra utalna, a legelő egy random pontján találkoztunk, és magyaráztam el neki, hogy mi az, amit valójában szeretnék. Az ő nyelvén, úgy, hogy megértse. Kényszerítő erő és jutalomfalatok abszolút mellőzésével, pusztán az időzítés pontos alkalmazásával. A kantár kérdéskör második napján készült ez a felvétel, azóta eltelt még egy hónap (nyereg alatt is sok javítani való akad), és minden nap ugyanilyen együttműködően kantárazza magát, immáron kikötve is, pályán is, bárhol is.

Vallom, hogy bűncselekmény a lovakat tanult tehetetlenségbe lökni, és rájuk erőltetni magunkat. Az ő természetesen beszélt nyelvük lehetővé teszi számunkra, hogy elmagyarázzuk nekik a feladataikat, amiket a megértés pillanatától szívesen és ellenállás, rosszérzés nélkül tudnak teljesíteni.

Jelenleg teltházzal dolgozunk, helyünk várhatóan májusban nyílik újabb problémás ló számára. Csak olyan esetet tudok elvállalni, ahol a gazdi is nyitott a fejlődésre, mivel nem elegendő, ha a ló hibáit szeparáltan oldjuk meg. A ló-gazdi páros együtt is kezelendő ☺️, egymásba vetett bizalmukat újra kell építeni.

15/03/2025

Egész kicsi koromtól az érdekelt, hogyan tudnék a Lóhoz úgy szólni, hogy ne csupán megtegye, amit szeretnék, hanem meg akarja tenni, amit szeretnék. Nem volt előttem ebben jó példa, mert a lovardában, ahol nevelkedtem, ez nem volt fontos, úgy általában föl sem merült, és nagyapám talán bolondnak is tartott, amikor felvetettem ezt. Hamar le is szoktam róla, hogy ilyesmit szóba hozzak. Kicsi voltam és nem értettem, erőt miért alkalmazunk, biztos voltam benne, hogy lehet ezt másként. Lehet jobban, lehet finomabban, lehet szebben. Harminc éve Magyarországon ez nem volt benne a köztudatban, sőt, egyetlenegy embert sem ismertem, aki ezt képviselte volna.

Tíz éves korom körül már kísérletezgettem a nehezebb eset lovakkal, de csakis amikor nagyapám nem volt otthon, nem akartam, hogy lássa, nem akartam, hogy esetleg a ló lássa kárát annak, ha velem jobban együttműködik, mint másokkal. Tizenöt évesen már szelíden ki tudtam lovagolni terepre olyan lovat, aki a gazdájának nem ment ki soha, és azt hittem, én vagyok az élet császára. Azóta a húsz év alatt kicsit benőtt a fejem lágya, kaptam pár jól megérdemelt pofont az élettől, és jobban tisztelem a lovakat, mint valaha. Nyitottabban járok köztük, mint valaha. Minden pillanatban nyitva arra, hogy tanítsanak.

Tőlük és általuk tanultam az egyszerűséget, az egy időben, egyszerre létező határozottságot és finomságot, tőlük tanultam a jelenlétet, tőlük tanultam a Tisztaságot, minden kincsem, és értékem, ami van, tőlük jött és jön a mai napig, minden nap.

A világmegváltó vágyaim és olthatatlan kalandvágyam kicsit alábbhagyni látszik már, most a mélység ideje van. Többet ér egyetlen gyönyörű mozdulat, mint ezer lóháton megtett kilométer. Már nem érdekel más, minthogy a ló, aki mellettem áll, szeressen figyelni rám - legyek elég jó és méltó arra, hogy figyelni akarjon rám. Legyek elég jó ahhoz, hogy akkor is engem válasszon, ha szabadon választhat mást.

Ez lett életem fő fókuszpontja. Nem, nem vagyok tökéletes. Nem, nem mindig sikerül. Van, hogy nem tudom, merre keressem a megoldást (pl egy újabb bajba jutott lónál). De! Minden nap minden velük töltött pillanatban törekszem arra, hogy őket tanítva és tőlük tanulva megtaláljam az útját, hogy megértsük egymást, hogy megbízzunk egymásban.

Ebből kap ízelítőt az, aki csatlakozik csapatunkhoz a Tanyán.

(Fotó az archívumból. Bő 20 évvel ezelőtt, akkor talán 3-4 éves Csenge lovammal, a nagyszülői birtokon.)

14/03/2025

Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a lovakat nem csupán a szent tréningidőben idomítjuk, hanem MINDEN VELÜK TÖLTÖTT PILLANATBAN. Minden alkalmat célszerű megragadni, hogy új és új tárgyakat vezessünk be az életükbe, új és új helyzeteket éljenek át, új és új feladatokat tanuljanak megoldani. Mindent természetesen a megfelelő (nyugodt, tanulásra alkalmas, relaxált) mentális állapotban, vagy annak elérésén dolgozva.

A lóval való munka nem feltétlenül csak A Munka, amit aznapra kitaláltunk. Lehet ez bármi: egyszerű napi feladatok, mint a tüzifa felrakása, miközben munka előtt/után lovunk békésen pihen mellettünk, lehet ez, mint a videón látható, a pálya elrendezése a mai feladatoknak megfelelően. A ló, minél több és több új dologgal találkozik, annál könnyebben fogja fogadni a megint új dolgokat.

Mai videón egy rövid kis jelenet Kadéttal, aki nemrég még a saját árnyékától és a gyanús fűcsomóktól is olyan pánikrohamot volt képes kapni, hogy lazán ráugrott akár az őt kezelő emberekre is. Most már kezdi elhinni nekem, hogy nem kell aggódnia semmin, vigyázok rá, és hogy a munka és az élet valójában egy jó kis kaland.

Érdemes a kis mozgóképen megfigyelni, hogy milyen laza száron jön mellettem a ló, akit egy hónapja még erőnek erejével sem lehetett nyugton tartani egy másodpercnél tovább. Sokkal könnyebb dolgunk lesz a lóval, aki figyelni szeretne ránk és velünk akar lenni, mint a lóval aki kénytelen velünk lenni, de a lelke a legelőn maradt...

26/02/2025

Ő itt Kadét.

Kadét két hete érkezett hozzám. 14 éves hucul herélt, sok problémával terhelt. A fő gond, hogy nem válik el lótársaitól, ha elválasztják tőlük valamilyen okból, akkor magán kívül van, és eszét veszti (szó szerint). Ilyenkor, bár alapvetően jóindulatú, életveszélyessé válik, mert olyannyira ignorálja a gazdáját vagy az éppen őt vezető embert, hogy simán keresztülmegy rajta, letapossa, fellöki, elhúzza. Minden trükköt tud ami ezzel kapcsolatos. Erővel semmilyen eredményt nem tudtak elérni, mivel rég rájött, hogy ő erősebb.

Ezt a játékot csak fejben lehet megnyerni. Előszöris nem árt, ha megérti a LóLény, hogy mit szeretnénk valójában elérni, ha ezt érti, akkor az sem árt, ha tiszteli a személyes terünket, végül pedig rá kell döbbenteni, hogy nem az én dolgom őt erővel (megpróbálni) visszatartani az ész nélküli őrületben, hanem AZ Ő DOLGA folyamatosan figyelni a hozzám képest elfoglalt pozíciójára és felelősséget vállalni a magaviseletéért.

Így lesz a ló után, feszülő kötél végén vízisíző emberből Igazodási Pont, laza vezetőszár, és egy napról napra jobban figyelő partnerló.

Az ilyen lovaknak, akiknek ez kimaradt annak idején a képzésükből, meg kell érteniük, hogy nem ők a felelősek a biztonságért, nem tartozik a feladataik közé, hogy aggódjanak, izguljanak, átvegyék a vezetést, minden elejtett papírzsepitől szívinfarktust kapjanak, stb. Az ő dolguk megbízni az Emberben, és őt önként, bizalommal követni, kísérni, tűzön-vízen át.

Nagyon sok ló esetében az együtt nem működés forrása az itt vázolt eset, hogy tudniillik a ló sosem tanult meg társaitól elválni, és fejben az emberrel kapcsolódni, valóban vele jelen lenni. Az egy dolog, hogy megtanítjuk a lónak a segítségeket földről és nyeregből, de ezeket a segítségeket nem szabadna abuzálni és felhasználni arra, hogy kierőltessük őt oda, ahová nem akar menni - hosszú távon sokkal könnyebb dolgunk lesz, ha elmagyarázzuk neki, hogy sokkal jobb közösen csinálni valamit valahol, mint mást csinálni máshol. Meg kell tanulni az ő fejükkel gondolkodni a sajátunk helyett. A hibákat nem megakadályozni kell, hanem hagyni kell elkövetni, de nehezebbé kell tenni a helytelent, és könnyebbé a helyest - ez az útja annak, hogy végül a ló döntése legyen az, amit el szeretnénk érni.

Ha Neked is van ilyen problémád, és úgy érzed, segítségre van szükségetek, hogy biztonságos és örömteli legyen a közös életetek, van megoldás. Helyünk várhatóan áprilisban szabadul fel.

(Videón látható bő egy hét munka eredménye, ahol kint terepen laza száron sétálva tanulja Kadét, hogy élete fő feladata, hogy önkontrollt alkalmazzon és legfőképpen arra figyeljen, hogy mit kérek és hogy ott maradjon, ahol kértem, hogy legyen. Ha ez stabil, akkor térünk csak rá a lovaglásra. Ami nem megy a földről, az nyeregből sem megy soha szépen. )

14/02/2025

A minap autóztam ki a tanyára, amikor előttem két, számomra ismeretlen lovast pillantottam meg. (Már a lovak látványa is csigalassú haladásra késztet, mivel alólam figyelmetlen, türelmetlen, műveletlen stb autósok párszor már majdnem kiütöttek lovat a sok év alatt...)
Szóval ahogy leveszem a gázról a lábam, és amennyire lehet lassan csordogálok feléjük, van időm megfigyelni a jelenetet. Mert hogy csak egyikük ül a lován, a másik a földön van, és éppen próbál a körbe-körbe siető lovára visszaülni, de az nem akar összejönni. Mindkét ló csurom verejték.

Lehúzom az ablakot, udvariasan és nem bántón megkérdezem a fiatal hölgyet, jól van-e (nem láttam, hogyan esett, vagy esett-e egyáltalán), illetve hogy segítsek-e, de flegmán visszautasít, hogy 'csak fel akar szállni de nem áll meg ez a dög'. Nem is forszírozom tovább a dolgot, megyek tovább a Tanyára. Hamarosan még 2 lovast látok, na mondom biztosan ezekkel akadtak össze a leányok nem túl szerencsés kimenetellel, azért ilyen habosak a hátasaik.

Aztán ahogy kiszállok a kocsiból, az egész a múlt homályába vész, és nekilátok a feladataimnak a saját lovaimnál. De azért elő-előjön ez a rövid kis képsor azóta is, és arra sarkall, hogy megírjam.

Tudjátok, minden, úgy értem hogy MINDEN ló meg tudja tanulni, hogy álljon, mint a cövek, amíg a hátára vesz minket, különös hangsúlyt fektetek rá az ÖSSZES, kezem alatt megforduló lónál, hogy együttműködően, relaxáltan várjon, amíg felszállok, álljon, amíg eligazítom az övem, kabátom, zsebem, telefonom, kengyelem, stb, és csak ezek után induljunk el. Ezt nem csupán otthon, de terepen is tudják. Mindegyikükre fel lehet szállni anélkül, hogy szorosra kéne fogni a szárat, vagy bármi egyéb. Nem kényszer hatására, nem félelemből várnak türelmesen, hanem mert elmagyarázom nekik, hogy mi a feladat, és utána megkérem őket, hogy csináljuk így ezentúl, ha nem baj.

Ha Neked is van ilyen problémád, van rá megoldás, ne habozz megkeresni. A lovad megérdemli. 😊

07/02/2025

Amikor Jucu lerelaxált, elindulok letenni az ostort, de Jucu matricává változik és úgy dönt, összenövünk.
A lovas élet legszebb spontán történései.

04/02/2025

Amíg Bíborral beszélgetünk, a többiek várják, hogy ők is kapcsolódhassanak. Legjobb visszajelzés arról, hogyan végzem a munkám. 😇

Bíbor nemrég érkezett hozzánk, jópár problémával. Minden nap azon dolgozunk, hogy berakjuk a helyére a hiányzó mozaikokat, hogy megértést tegyünk az ellenállás, elfogadást az ellenkezés helyére.

Hozok majd Nektek beszámolót és videót a folyamatról. Rég beszélgettem ilyen részletekbe menően lóval, Bíbor is sokat tanít azáltal, hogy 14 éves kora ellenére még egészen nyitott arra, hogy együtt megoldjuk, amiket ennyi éven át nem sikerült neki külső segítség nélkül megértenie/elfogadnia.

(jelenleg maximum kapacitáson dolgozom lóképzés téren, felszabaduló helyünk várhatóan áprilisban lesz, nyers csikó vagy problémás idősebb ló számára)

21/01/2025

Kérdeztétek a lassú etetőket. Mi is ez, miért használjuk, honnan szerezhetjük be? Megéri-e?

A lassú etetőknek nagy hasznát téli időszakban vesszük, illetve olyan helyen, ahol a legelő szűkös (nálunk olyan homok van, hogy fűszál sem nő a nyári forróságban), egész éven át.

A lényege, hogy a lovak egész nap hozzáférnek a szálas takarmányhoz, de nem tudják túlhabzsolni magukat belőle, továbbá nem pazarolnak. Többféle megoldással is próbálkoztunk, végül a fotón is látható bálahálók váltak be leginkább. Bálahálóból is sokféle minőség létezik, ez itt egy kivételesen jó darab (link lejjebb).

A lovak egész nap komótosan huzgálják a szénát, hasonló ütemben és hasonló szájtevékenységgel, mintha legelnének. A pazarlás 1% alá csökken, naponta pár szál esik le, elhanyagolható a veszteség.

Fontos tudni, hogy patkolt lovak a patkót bele tudják akasztani a hálóba, ezért azt úgy helyezzük el, hogy ne férjenek hozzá patájukkal. Másik fontos tudnivaló, hogy azok a lovak, akik számára újdonság a háló, pár napig kissé ügyetlenül esznek belőle, de ezt eddig mindegyik lovunk megtanulta maximum 3 nap alatt, még a legügyetlenebbek is. Harmadik fontos tudnivaló, hogy a silány, vastag szálú, esetleg tüskés ágakat is tartalmazó ‘széna’ nem etethető ezekből a hálókból, csak a jó minőségű gyepszéna. És végül a negyedik, hogy ha kültéren használjuk, akkor egy etetőre legalább 2-3 ló jusson, mert egyedül nem eszik meg elég gyorsan, és többnapos eső esetén a széna erjedésnek indulhat és tönkre is mehet.

Egy körbála etetőben (3 lóra) a hálóval évente kb 10 körbála szénát lehet megspórolni, a háló, ha vigyázunk rá, éveken át segít nekünk a legoptimálisabb takarmányozásban, így nem is kérdés, hogy megéri-e az árát. Nemhogy a háló árát visszanyerjük az el nem pazarolt szénán, de ezen felül is spórol meglehetősen sokat, a munkaórákról már nem is beszélve, amit megtakaríthatunk. Ami 8-10 lónál napi egy órányi villázás ide-oda (már persze ha rendet tartunk és az etetőket mindig friss szénával töltve).

Nagyon jó minőségű hálót megfizethető áron készít Diána Tabak

Fotót Tamiláról és Hópihéről köszönjük, Eszter Pohárnik