TakaTanya

26/05/2025

HÉTFŐI HÍRADÓ

Sziasztok, meghoztam a tanya híreit.

Kamar hétfőn kapott antibiotikumot injekcióba, nagyon tart a tűtől. Minden nap reggel és este fájdalom és gyulladáscsökkentő port adtunk neki. A sebe szépen letisztult, a gyulladás megszűnt. Ma lesz a varratszedése, már ami maradt a varratokból, ugyanis a varratok szinte mindegyike elszakadt és a sebszélek eltávolodtak egymástól. Ez azt jelenti, hogy egy széles heg fog maradni. Tegnap ismét a méneshez került, mert rengeteget vágtázott, amikor nem látta a társait. Reméljük, hamarosan meggyógyul, és ismét lehet majd rajta lovagolni.

A három fekete kiscica szépen cseperedik. Már sokkal többet vannak ébren és sokat játszanak együtt.

Szerdán Kopeczky Barna járt nálunk. Ismét rengeteget tanultam a lovakról és az életről. Bámulatos egy figura. Még nagyon fiatal, de olyan érzése van az embernek, ha vele beszélget, mintha egy meglett bölcs öreg szólna. Az a nyugalom ami belőle árad, az sem egy fiatalemberre vall. Sunny körmölésével kezdte, mert mondtam neki, hogy a hátsó lábai múlt héten visszamaradtak, mert azt én nem tudom tartani és a fiam nem ért rá. Ugyanis nálunk mindig Ő segített a férjemnek körmölni Sunnyt. Az előző helyen kalodába fogták és lekötözték, mert annyira nem szerette volna, hogy lecsipkedjék a körmét, levágjanak a nyírből és még reszelővel is csinosítsanak rajta. Ha azt vesszük ez tényleg ilyesztően hangzik. A lényeg, hogy a patakaparásnál sokkal hosszabb idejig vesszük el a lábát. Barnának nem kellett segítség, még a lovat sem kötötte ki, be sem hoztuk a legelőről. Kiment megáll a ló mellett. Tett rá kötöféket és vezetőszárat, de azt csak a földre ejtette, nem kötötte oda semmihez. Nem állítom, hogy simán, pitty-putty megkörmölte, mert nem. Az első lábait sem tudta a lábai közé venni, mert Sunny nem szerettte volna, ezt Barna meg is értette. A hátsó lábait pedig alig emelte el a földtől, de így is meg tudta oldani. Azért reméli, hogy a következő alkalommal, már kialakul egy olyan bizalom kettőjük között, hogy nem kell ilyen kényelmetlenül dolgoznia. Szóval van remény. Köszönjük Barna.

Megérkezett a Városi civil alap pályázat eredménye. Forrás hiányában a pályázatunkat nem tudják támogatni, így a gépkocsi beszerzést saját forrásból kell megoldanunk, mégpedig januárig. Nem lesz egyszerű, de bízunk benne, hogy a lehetőség már elindult felénk és hamarosan meg is érkezik.

Pénteken egy barinak adtunk tejet, mely előző nap született Pellérden és az anyukája nem akarta szopiztatni. Reméljük, hogy szép nagy és erős birka lesz belőle!

Szombaton ismét helyettesek fejtek nálunk. Jó érzés volt, hogy nem kellett az esküvőről eljönnöm, ugyanis ismét egy házasságkötést ünnepeltünk. Hatalmas buli volt, de most nem utaztunk olyan messzire. A Belvárdgyulai fogadóban tartották a szertartást és hajnalig a bulit. Köszönjük a szép helyszint és a finom ételeket.
Valamint a rengeteg izgalmas játékot, amellyel a vendégeket szórakoztatták.

Vasárnap sem pihentünk.

Egy nyuszi ment bérlésbe.

Egy velem egyidős hölgy álma vált valóra, lóra ült. Sunny igazán alkalmas a kezdők lovagoltatására. Nem régiben a 65 éves anyukám ült fel rá. Ő is nagyon jól érezte magát nyeregbe, neki is egy régi álma volt, hogy egyszer lóra ülhessen. Szabina az új oktatónk nagyon türelmes és végtelen nyugalommal oktatja a hozzá fordulókat. Legyen az gyerek vagy felnőtt, nő vagy férfi. Köszönjük Szabina, hogy vagy nekünk.

Tengerimalac bébik születtek, akik pár órával születésük után elkísértek bennünket a városi gyereknapra, ahol egy kétórás ingyenes állatsimogatóval kedveskedtünk a gyerekeknek.
Indigó taxi is velünk volt. Fel lehetett ülni a lovas kocsira egy kisebb körre, de sajnos nem tudott két órát menni Indigó, mert a sérülése még nem teljesen gyógyult. Ugyanis április elején csődörnél járt, hogy jövő tavasszal egy kiscsikója születhessen, akkor kaphatott egy rúgást, vagy neki volt egy rosszul sikerült rúgása, ezt nem tudjuk. A tény hogy az egyik hátsó lábára sántított, ami mostanra szépen elmúlt neki, de terhelésre ismét elkezdte kímélni, így a végén már csak simogatni lehetett.

A Merj álmodni! Egyesület a mi családi belépőjegyünkkel jutalmazta a kötélhúzás győztesét.

Végezetül a kis Lucky is kiment a csapatához a záró mérkőzésre. Elkisérte egy barátnője Maggi és két önkéntesünk akik, idős koruk ellenére még az esti etetésbe is besegítettek. Hálásan köszönjük nekik is. Gratulálunk a csapatnak a IV. helyezéshez!

A végére is értünk a híradónak, jöjjenek még gyorsan a szolgálati közlemények:

Fogadhatjuk az adó 1 %-át, ha esetleg a mi munkánkat támogatnád, azt nagyon megköszönnénk.

Az egyesület neve: TakaTanya Egyesület
Székhelye: 7761 Kozármisleny, Palánkvár u. 16.
Adószámunk: 19348199-1-02

További támogatási szándék esetén a 11731025-21458563-00000000 számlaszámra tudjátok megtenni, a közlemény rovatba kérlek írjátok bele, hogy milyen célra fordítsuk!

Köszönöm, ha végig olvastátok, hétfőn ismét jövök a legfrissebb hírekkel.

Legyen szép napotok és hetetek!

Ui.: Ne felejts el visszajelzést küldeni, hogy ne maradj le további híreinkről!

23/05/2025

„Biodiverzitás” – csak egy újabb divatos kifejezés, vagy a túlélésünk kulcsa?
Május 22. a biológiai sokféleség világnapja. Egyre többször halljuk ezt a szót: biodiverzitás. Jól hangzik, trendi, sokan hivatkoznak rá – de vajon értjük is, mit jelent és miért fontos?

🌱 Tudunk-e egyáltalán egyénként tenni valamit?
🐝 És ha igen, mit jelent ez a gyakorlatban?
🪻 Nem túl távoli ez a téma a mindennapi életünktől?

Szerinted valódi ügy, vagy csak hangzatos zöld duma?
Írd meg kommentben a véleményed, és mi is ott fogjuk elmondani a sajátunkat. 👇
Mert a biodiverzitás lehet, hogy tényleg nem csak a méhek dolga…

19/05/2025

HÉTFŐI HÍRADÓ

Sziasztok, akkor jöjjenek a tanya hírei.

Egy hosszú munkahét áll mögöttünk, de nekünk ez is sikerült lerövidíteni. Ugyanis pénteken Marcaliban voltunk egy esküvőn.
Délben indultunk és másnap délre terveztük a hazaérkezést, ezért meg kellett kérnünk valakit, hogy etesse meg helyettünk az állatokat, főleg a kecskék fejése volt nagyon lényeges.

Nem egyszerű megfelelő segítséget találni, mert már egyre kevesebben értenek az állatokhoz, és mindenkinek nagyon sok kötelezettsége van, így nehezen tud még plusz feladatokat vállalni. Úgy néz ki, hogy ennek ellenére megtaláltuk a megfelelő embert, vagyis embereket. Egy párszáz méterre a tanyánktól lakó apa-fia párost.

Ők régen foglalkoztak állatokkal, fejtek kézzel kecskét is, tehát nem volt sok új dolog számukra. A problémánkat is átérzik, mert egy súlyos mérgezés miatt hagytak fel az állattartással.
Én régebben olyan területet szeretem volna, melynek végében patak csörgedez, így a hűs patakból mindig lenne friss ivóvíz az állataimnak. Nekik ilyen területük volt és egyetlen nap alatt vesztettek el hetven jószágot, mert valami mérgező került a vízbe. Ők éppen a Balatonon voltak és mire hazaértek, már minden álmuknak vége volt, ha itthon lettek volna, akkor sem tudtak volna semmit sem tenni. Nekik is vigyáztak az állataikra és az első elhullást követően hívták is őket.

Ezek után örülők, hogy nincs patak a tanyánkon. Ennek ellenére mi sem úsztuk meg rossz hír nélkül. Éppen hazafelé tartottunk, még jó egy órányira voltunk otthonról, amikor csörgött a telefon 3 lovunk a szomszédos tanyánál van. Ez még nem is lenne akkora baj, mert viszonylag messze van minden forgalmas út, talán ez is nagy szerencsénk, hogy nem történt nagyobb baj.
Ugyanis Kamar (tudjátok Eszti új lova, aki februárban érkezett) oldalán egy hatalmas vágás éktelenkedett. Erről küldtek is nekünk fotót, melyet nagyon szépen köszönünk a megtalálónak. Mire az egy kilométert lesétálták a lovakkal, a mi segédcsapatunk, apa és fia is a helyszínre értek. Nagyon nagy szerencse, hogy ők ilyen közel laknak a tanyánkhoz és a riasztás után egyből tudnak indulni. Még az autóból hívogattuk az állatorvosokat. A mi orvosunk a Balatonon volt. Kaposvárról tudott olyan orvos jönni, aki vállalta a ló hasfalának összevarrását. Két órát dolgoztak rajta, nem túl szép a seb, nagyon mély, és ezért nagy a fertőzés kockázata. Hosszú lábadozási időre számítunk.

Mi is történhetett? A négyhektáros legelőn, ahol Kamar öt társával legelt, még akad egy-két oda nem illő dolog. Például a szóban forgó traktorra szerelhető fúkasza. Már hónapok óta ott van, nem lett mozdítva, Kamar is több mint egy hete ezen a területen legel. A csapat nagyon jól összeállt, béke honolt mindenki között.
Miért Kamar sérült meg? Hát ez is kézenfekvő, mert nagyon rebbenékeny, mindentől is megugrik. Most is nagy valószínűséggel ez történt, megijedt valamitől, át akarta ugrani, (mert nem valószínű, hogy vakarózás közben kapott ilyen mély sebet) és beleállt a hasfalába egy alkatrésze a kaszának, amely kicsit oldalára, dőlt és ez árulta el, hogy így keletkezett a sérülése, hiszen a szőre és a vére is ezen az alkatrészen volt.
Ettől a fájdalomtól szabadulni akarva, rohant a legelőn egy kört, de az alsó sarkon már nem volt elegendő helye, hogy ívesen elforduljon így átvágtázott a villanypásztoron. Vitt magával két csikót is.
A másik három ló is elhagyta a karámot, de saját területen belül maradva legelészett. A kitörés helyén is hosszabb időt tölthettek, mert lelegelték a füvet és többször trágyáztak is, láthatóan vonakodva hagyták el a karámot.

Balesetek vannak és lesznek is.
De, hogy miért akkor, amikor a gazdi nincs otthon? Vajon tudják az állatok, megérzik és ezért?
Te mit gondolsz?
Tisztában vagyunk vele, hogy a kaszának nem ott a helye, igyekszünk is minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy minél biztonságosabbá tegyük az állatok életterét, de nem tehetünk minden dohányzó asztal sarkára sarokvédőt. Régen is felnőttünk így vagy úgy, és megtanultunk vigyázni magunkra.
Mindenesetre nagyon hálásan köszönjük a megtalálónak, hogy befogta a lovakat, hogy képet küldött számunkra, és még haza is sétált az állatokkal. Valamint a segédeinknek, hogy olyan gyorsan a helyszínre értek és két órán keresztül egyhelyben állva tartották Kamar lábát. Valamint a kaposvári klinikának, hogy két kollégájuk hamar a helyszínre érkezett, akik minden tőlük telhetőt megtettek a lovunk gyógyulásáért.

Most nézem, hogy milyen hosszadalmasan írtam le nektek ezt az esetet, már nem is maradt több hírnek semmi hely, de azért még szeretnék említést tenni a tegnapi vendégeink bátorságáról.
Két kisgyerekkel az autóban várakoztak 20 percig, mert annyira szakadt az eső, de csak elindultak le a völgybe, ahol még várakoztunk a tető alatt egy keveset. Érdemes volt várniuk, mert a végére egy szép napsütés élményetetésben volt részünk. Én nagyon jól éreztem magam és remélhetőleg ők is, mert ígéretet tettek, hogy a kislány szülinapi buliját nálunk tartják és, hogy a táborainkba is gyakran találkozhatunk majd velük.

A végére is értünk a híradónak, jöjjenek még gyorsan a szolgálati közlemények:

Fogadhatjuk az adó 1 %-át, ha esetleg a mi munkánkat támogatnád, azt nagyon megköszönnénk.

Az egyesület neve: TakaTanya Egyesület
Székhelye: 7761 Kozármisleny, Palánkvár u. 16.
Adószámunk: 19348199-1-02

További támogatási szándék esetén a 11731025-21458563-00000000 számlaszámra tudjátok megtenni, a közlemény rovatba kérlek írjátok bele, hogy milyen célra fordítsuk!

Köszönöm, ha végig olvastátok, hétfőn ismét jövök a legfrissebb hírekkel.

Legyen szép napotok és hetetek!

Ui.: Ne felejts el visszajelzést küldeni, hogy ne maradj le további híreinkről!

12/05/2025

HÉTFŐI HÍRADÓ

Sziasztok, akkor jöjjenek a tanya hírei.

Érik a májusi cseresznye és én közelharcot vívok a rigókkal minden szemért, de ők még féléretten megcsipkedik szinte mindegyiket és az érett szemekkel a csőrükben szaladgálnak az udvarban. A hétvégén volt a madarak és a fák napja. A rigók is madarak, őket is ünnepelni illenék, de nekem csak olyan érzéseim vannak velük kapcsolatban, mint az egerekkel a spájzomban. Ti hogy vagytok ezzel. Mit éreztek a hozzátok beköltöző, kárt tevő egerekkel és a rigókkal kapcsolatosan?

A kiscicáink kinyitották a kis szemeiket, egyre kerekebbek, most már nem olyan csúfak, mint az ördögök. Nekem ugyanis ezek a vékonyka nagyfejű hosszú végtagú kis lények olyanok, mintha róluk mintázták volna az ördögöket. Te már fogtál a kezedbe ilyen pici kiscicát?

A hozzánk érkezők még őket is megszeretgethetik egy picit.

Kedden meglettek jelölve az újonnan érkezett gidák és barik. Fülszámot kaptak ők is. Nem tudom mi az oka annak, hogy Oreo már el is hagyta az egyiket. Nálunk nagyon gyorsan kiesnek ezek a jelek a fülekből, sokszor végig hasítva az egész fület.

A héten igazán sok eső esett, remek alap a természetnek. Azt mondják, hogy a májusi eső aranyat ér, de mi most ezt még nem tapasztaljuk. Most csak a bevétel kiesésen sopánkodunk, pedig tudjuk, hogy az eső hosszú távon alapozza meg az állataink táplálékát. Azt reméltük, hogy végre lesz egy hét, melyen, négy napon is ovisoktól hangos a tanya, de nem így történt a négy csoportból csak egy látogatott meg bennünket, de nekik hatalmas szerencséjük volt. Ugyanis a szerdai napon verőfényes napsütés és kedves állatok várták a Hajnóczy ovisokat. A többi csoporttal közösen maradtunk abba, hogy áttesszük a látogatást egy másik időpontra.

A bevételkiesés tovább folytatódott a hétvégén, ugyanis nem volt egyetlen vendégünk sem. Ilyen gyönyörű időben ez nagyon szokatlan volt számunkra. Szerinted mi lehetett ennek az oka?

Ennek ellenére nem unatkoztunk. Szépen tudtunk haladni a dolgainkkal, de mik is voltak ezek?

Lenkének már olyan melege volt, hogy alig lehetett kikönyörögni a kézműves műhely alól. Őt elkapta a nyíró és megszabadítottuk a bundájától. Nem volt egyszerű, mert idén nagyon össze volt már gyapjasodva és a kényes részeket ollóval próbáltuk nyírni, de a vastag gyapjat nehezen vitte az olló. Utána végre ismét aktivá és rohangálóssá vált.

Lenkét követték a birkák, meg lett nyírva Csoki és Dolli bari is. Csokinak csak a háta tetején volt mit lenyírni és nem is volt olyan gyapjas, mint általában a többi. Ő egy kameruni dorper keverék, így önvedlőnek kellene lennie, de valamiért a háta tetejét már tavaly sem vedlette le. Most segítettünk rajta és szép kis frizurát kapott.

Dolli már nehezebb esett, ő egy cigája keverék, így hatalmas gyapjúrétegtől kellett megszabadítanunk, egy fél kukás zsáknyi gyapjú keletkezett. Ő nagyon tiltakozott a beavatkozás ellen, pedig a barikat, ha a hátára fordítod, megadják magukat, nem moccannak addig, amíg újra vissza nem fordítod, de Dolli hősiesen küzdött az életéért, pedig nem kellett volna, mert így sokkal komfortosabb számára, sokkal elviselhetőbb a melegedő idő. Ők azok a barik, akik szinte soha nem használják az akolokat, mindig kint fekszenek előtte, egymástól is 1-2 méter távolságot tartva, de mostanában már az akol hűsében tartózkodott napközben. Szerintem most ismét messzire elkerüli az épületet, mert nem lesz rá szüksége.

És mit csinálunk a gyapjúval, amit levágtunk. Ez veszélyes hulladéknak van nyilvánítva, pedig aranyat ér. A probléma csak a feldolgozásával járó munkaigényes eljárások. Nekünk ez az egy bari bunda nem igazán alkalmas feldolgozásra, ugyanis nem fürdettük meg Dollit a beavatkozás előtt és nem is olyan legelőn tartózkodott, ahol tisztán tudta volna tartani a bundáját. Ő tele volt bogánccsal és kökény ág darabokkal. A bundája szinte mindent összeszedett a bozótból, ahol nálunk legelészik. Ennek ellenére a gyapja számunkra is aranyat ér. Nincs nagy kertem, így oda teljesen elegendő Dolli által adományozott bunda. A szalmát kicsit megemelem és a kerítés tövébe egyenletesen elterítem, de csak a felső felébe, ahonnan a csordogáló esővíz érkezik, ami e-nélkül, a nedvszívó réteg nélkül szépen átfolyna a kerten, és magával vinné a talaj felső rétegét, a termő réteget, de ez a gyapjú nagyon sok vizet magába tud szívni és azt a növényeink a hajszál gyökereikkel szépen lassan el tudják majd fogyasztani.

A szépség ápolásból a kecskék sem maradtak ki, ők nem fodrásznál, ők pedikűrösnél voltak. Nekik a körmeiket vágtuk le. Szerencsére nekik nem 20 db van, mint a gyerekeinknek. Nekik csak nyolc, de sokkal nagyobb kihívás is, mert évente csak 2, 3 alkalommal kerítünk rá sort, jellemzően szőrváltást követően, hiszen ilyenkor a köröm is gyorsabban növekszik.

A végére is értünk a híradónak, jöjjenek még gyorsan a szolgálati közlemények:

Fogadhatjuk az adó 1 %-át, ha esetleg a mi munkánkat támogatnád, azt nagyon megköszönnénk.

Az egyesület neve: TakaTanya Egyesület
Székhelye: 7761 Kozármisleny, Palánkvár u. 16.
Adószámunk: 19348199-1-02

További támogatási szándék esetén a 11731025-21458563-00000000 számlaszámra tudjátok megtenni, a közlemény rovatba kérlek írjátok bele, hogy milyen célra fordítsuk!

Köszönöm, ha végig olvastátok, hétfőn ismét jövök a legfrissebb hírekkel.

Legyen szép napotok és hetetek!

Ui.: Ne felejts el visszajelzést küldeni, hogy ne maradj le további híreinkről!

09/05/2025

🌳 Hétvégi Merengő
Májusfa: romantikus hagyomány vagy felesleges fakivágás?

Minden évben megjelenik a vita: őrizzük a hagyományt, vagy találjunk új, zöldebb megoldásokat?
Létezik-e környezettudatos májusfa?
Ti mit gondoltok? A hagyomány vagy a fenntarthatóság fontosabb ilyenkor?
(Olyan is van, aki újraülteti... 🤔)

05/05/2025

HÉTFŐI HÍRADÓ
Sziasztok, akkor jöjjenek a tanya hírei.

Véget ért az április, hogy ez mikor történt nem tudom, mert még azt sem vettem észre, hogy elkezdődött. Ti hogy vagytok ezzel?

Május elsejére a májusfák szépen kiszínesítik a falvainkat, városaink családi házas környékeit. Eszti idén is kapott a bátyáitól egy szép sudár fát. Ti, hogy vagytok ezzel? Sajnáljátok ezeket a fákat, ahogyan a karácsonyfákat is? Kigoogle-ztam nektek: A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke általában nyírfából, a székelyeknél fenyőfából. A májusfát vagy májfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban.
Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes községekben a rokonlányoknál is állítottak a legények. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. Szerintetek ez a szokásunk, hogy tehető környezet tudatossá? Lehetne a fák megölése helyett valamilyen más módon, mint például a műfenyők, helyettesíteni őket? Vagy egyszerűen véget kéne vetni ennek a szokásnak, mert nincs rá szükség? Kik tartják egyáltalán életbe? Nektek mi a véleményetek?

Mázli nem csak a mi családunk szívét ejtette rabul, hanem egy látogató családét is. Mázli tegnap éppen 3 hete van nálunk, de tegnapi vendégeink már másodszor látogatták meg. Mára azért a gyerekek körében veszített csáberejéből, mert már nem az a nyugodt sokat alvó apróság, hanem egy örökmozgó, harapdálógép lett belőle. Már a második féregtelenítésen is túl van. Még mindig volt benne, így a harmadikat sem ússza meg.

Többen és kevesebben is lettünk. Nem tudom, hogy melyikkel kezdjem. Talán a rosszal. Bella barink, az egyik legrégebbi lakónknak csütörtök reggelre emésztési gondjai lettek. Öt órát küzdöttünk érte, majd feladtuk és megszabadítottuk szenvedéseitől. A hagyományos élesztős víz itatása, minden egyes alkalommal segített, kicsit jobban lett, mert a gázok nagy része tudott távozni, de az elzáródást nem oldotta. Hiányozni fog! Nagyon szerettük, Ő volt az élő bizonyítéka annak, hogy nem feltétlenül kell kézből, illetve cumival felnevelni egy állatot, ahhoz hogy szelídé váljon.

A másik egy kicsit viccesebb sztori. A cicáink tartási körülményei miatt a létszámunk állandóan változik. Panka nagyon igyekszik a betolakodó macskákat távol tartani, de ők nagyon ügyesek és egy óvatlan pillanatban a lovak beállójából máris a padláson vannak és onnan szabad út vezet a nyúlházba, ahol a nyúlketrecek tetején várja őket a finom étel és a puha pihenő. Éppen ezért a cica létszám csak becsülhető. Nem szeretnénk sok cicát ezért ősszel az utolsó ivartalanítást is elvégeztük. Majd november végén megjelent először egy, majd egy másik ivaros fekete kandur is. Az ő ivartalanításukat már ütemezzük, de sajnos még nem jutottunk el odáig. Így történhetet, hogy az egyik fekete, (ezeket sajnos nem tudjuk megkülönböztetni.) megellett. Éppen egy gyermek felügyeletes kisfiúval etettünk a nyúlházban amikor mondja, hogy ennek a cicának cicije van. Mondom, hogy az egy kullancs lehet, mert ivartalanok a cicusok. Majd rögtön utána, hogy kiscicája van. Rögtön odalépek és tényleg három pici fekete kis ördögfióka fekszik mellette a szénán, tehát van egy ivaros fekete anyacicánk is.

Tehát ismét gazdit keresünk a három picinek és ivartalanítás után a két kandúrnak (ez lesz legkorábban), valamint az anyacicát is odaadnánk valakinek, ha elapadt a teje és összeszedte magát egy kicsit és lehetségessé válik az ivartalanítása.

A hétvégén előkerült a kalapom, mert már elviselhetetlen a napsütés. Nem is hinnétek, hogy a tanyán ez is hír lehet, pedig igen. Ugyanis Kamar még nem látta, ezt a ló evő kalapot, így amikor vidám ügetéssel elindult felém, egyszer csak földbe gyökerezett a lába. Mikor közelebb értem, furcsálltam a viselkedését, gondolkoztam mi lehet a bizalmatlanság okat. Majd egy széles mozdulattal kalapot emeltem. Hát ezt látnotok kellett volna, egy hátraarc és elvágtázott a többiek felé, megyek utána, majd mutogatom neki, hogy nem eszik lovat, de csak nem tágít a véleményétől annyira, hogy még Sunnyt is meggyőzi, hogy ez a kalap bizony lovat eszik. Ő már tavaly találkozott vele, de azért csak elhiszi. Majd megyek tovább a békésen legelő kanca pónihoz. Mutatom a kalapom semmi. Rá teszem a fejére semmi. A fiúk csak nézik, de nem jönnek közelebb. A nap további része azzal telt, hogy egyre közelebb került a kalap a fiúkhoz. Tehát, ismét lett egy érzéketlenítési feladat. Soha nem tudhatod, hogy a tanyán milyen feladat vár rád. Ettől olyan izgalmas ez az élet!

Elsején Egerágon voltunk egy kis állatsimogatóval. Köszönjük a falunak a megtiszteltetést, hogy most már elmondhatjuk, hogy évről évre színesíthetjük az amúgy is színvonalas programjaikat.

A hétvégi merengő egy képet kapott, és ezentúl, minden hétvégén ezen a képen is rajta lesz a kérdés, hátha nagyobb kedvet kaptok a véleménynyilvánításra. Elmesélve, hogy nálatok hogyan volt. Ti mit gondoltok az adott témáról. Köszönöm, ha megosztjátok velünk. Hozzászólásokban én mindenképpen választ adok az én igaznak vélt véleményemről.

A szombati napomat is leírom nektek, hátha érdekel benneteket, hogy az állattartás milyen nehézségeket és lemondásokat követel, azon felül amilyen sok dolgot ad cserébe. Szombaton délelőtt vendégeink voltak élményetetésre. Majd délután egy négy gyermekes családanya 40.-ik születésnapjára utaztunk Majsra. Ez nincs túl messze, de közel sincs éppen. Négy óra után nem sokkal indultunk, hogy öt előtt még az ünnepelt előtt ott lehessünk, hiszen ez egy meglepetés buli volt. A napi fejést és az állatok etetését nem lehet ilyen korán elvégezni, ezért én kicsivel hat után elnézést kértem és ismét autóztam egy nagyot. Átöltöztem, etettem, fejtem, bezártam, majd ismét öltöztem, autóztam. Igaz a vacsoráról és a tortáról lemaradtam, de az ajándék átadásra még visszaértem. Még mindent megtudtam kóstolni, de a buli javáról azért lemaradtam. Ezt azért írtam le nektek, hogy lássátok: Nem lehetetlen, de mindenképpen lemondásokkal jár az állattartás.

Vasárnap anyák napja volt, ha már a lemondásoknál tartunk, egy anyának mindenképpen rengeteg ilyenbe van része. Én azon szerencsések közé tartozom akik még felköszönthetik édesanyjukat egy öleléssel és pár száll virággal. Valamint én magam is anya vagyok és négy gyermek köszönt fel ilyenkor. Valamint a párom is, mert úgy érzi, hogy nekem köszönheti gyermekeit. Ezzel a csodás szokással zárnám a mai híradót.

Fogadhatjuk az adó 1 %-át, ha esetleg a mi munkánkat támogatnád, azt nagyon megköszönnénk.

Az egyesület neve: TakaTanya Egyesület
Székhelye: 7761 Kozármisleny, Palánkvár u. 16.
Adószámunk: 19348199-1-02

További támogatási szándék esetén a 11731025-21458563-00000000 számlaszámra tudjátok megtenni, a közlemény rovatba kérlek írjátok bele, hogy milyen célra fordítsuk!

Köszönöm, ha végig olvastátok, hétfőn ismét jövök a legfrissebb hírekkel.

Legyen szép napotok és hetetek!

Ui.: Ne felejts el visszajelzést küldeni, hogy ne maradj le további híreinkről!

03/05/2025

Hétvégi Merengő
Jönnek a szúnyogok. Megint.
Permetezést követelünk? Zaklassuk a hatóságokat?
Vagy tegyünk végre valamit, ami valóban számít?

💭 Te mit teszel? Mit teszel idén, hogy élhetőbb legyen a nyarad – és a természetnek se árts?
Mi már készülünk, és szívesen megosztjuk, mi vált be nálunk... 😉

28/04/2025

HÉTFŐI HÍRADÓ

Sziasztok, akkor jöjjenek a tanya hírei.

Múlt héten négy tábornapunk is volt. A Diósjenőről érkezett gyerekek voltak a legkitartóbbak, ugyanis minden nap jöttek.

Minden napjuk egészen más volt, hiszen a tábor hangulatát nagymértékben az határozza meg, hogy milyen a gyerekek összetétele. Az új segítőm a táborban Szabina, a lovas oktatónk terveink szerint a nyáron heti két alkalommal biztosan jön táboroztatni, így a gyerekeket lóra tudjuk ültetni, úgymint az elmúlt héten is. A gyerekek nagy örömére. A mi táborunk nem lovas tábor, de jó volt látni az örömöt az arcokon.

A Szent Ágota közösséget nem csak családi élményetetéssel támogatjuk, hanem a táborainkba is invitáljuk a neveltjeiket. Akiknek nagy szükségük van az állatok közelségére és a szeretetére. Ezeknek a gyerekeknek nem igazán volt lehetőségük ló közelébe kerülni, nemám lóra ülni. Szabina nagyon türelmesen és odaadással vezetgette őket és volt olyan is akinek már lehetett építeni a lovas tudására és önálló feladatokat tudott megoldani. Nézzétek a képeket, melyek ezeken az alkalmakon készültek!

A hét második felére rengeteg csapadékot ígértek és voltak olyan gyerekek, akik éppen ezért mondták vissza a táborfoglalásukat. Ennek ellenére csak csütörtökön áztunk el, akkor is többször egymás után. Ugyanis arra a napra délelőttre nem mondtak csapadékot csak délutánra, ezért úgy döntöttünk, hogy megcseréljük a programot és kivételesen nem az etetéssel kezdünk, hanem a lovaglással. Bár ne tettük volna! A gyerekek leápolták felnyergelték a lovakat és amint az első felült, már csepergett is.

Majd leszálltak és bezsúfolódtunk a nyergesbe, szó szerint, mint a heringek. Aztán elállt és kimerészkedtünk. Újra felült a következő és újra eleredt. Egy darabig tűrtük, de a végén csak feladtuk. A délutánra kisütött a nap, de mi már nem próbálkoztunk újra. Reméljük, a nyáron megismételhetik ezek a gyerekek is! Ezen kívül nem is esett az eső a tábornapokon.

Csütörtökön két kis tengerimalac született. Egy fiú és egy lány, mindketten olyan színűek, mint a kapibarák, akik közeli rokonai ezeknek a malacoknak. A vízidisznó vagy másképp kapibara (Hydrochoerus hydrochaeris) a Föld legnagyobb rágcsálója, amely Dél-Amerikában őshonos. Úszódisznónak is hívják. Ezt ki „Wikiztem” nektek. Őket a gyerekek száradást követően már kézbe tudnak venni, amikor a kötődés kialakult a baba és az anya között.
Nagy öröm volt hiszen minden reggel népszámlálással kezdtük, hogy nem lettek-e többen és pénteken végre megvoltak.
Vasárnap focimeccsen voltunk és bemutatásra került Lacky a kisgödölye. Tudjátok ő az a kislány kecske, akit Gergő a csapat kapitánya pár órás korában választott a csapat kabalaállatának.

Nem ez volt az első látogatása Lackynak a pályán, előtte valónap az edzésen látogatta meg a csapatot, hogy meg tudjanak vele a játékosok ismerkedni. Akkor csak Magi az egyhónapos barátnője kísérte el, hogy komfortosabb legyen Lacky számára. Vasárnap pedig négy gidával és két jerkével, lány báránnyal érkeztünk és a meccsre érkező gyerekeknek egy kis állatsimogatót tartottunk. Így nevet kapott a két kis fiú kecske is akik valahogy a tábor alatt sem kerültek elnevezésre. Az egyik Smiley (Szmájli) lett a másik pedig Barni. Mindkét nevet elfogadtuk, hiszen tényleg illenek a gidákra.

Megérkezett a Koronya kertészet növénylistája a Pillangós kertünkhöz. Még sajnos nem volt időm alaposabban szemügyre venni, de nagyon érdekes Excel formátumban kaptuk meg. Ha van kedvetek átnézni és növényeket ajánlani erősen agyagos földbe, akkor várjuk a javaslataitokat. Mely, növények azok amelyeket a pillangók kedvelnek és sokan látogatják? Neked melyik a kedvenc ilyen növényed? Rajta van ezen a listán? A héten megrendeljük, viszont csak őssel fogjuk tudni telepíteni, mert már kicsúsztunk az időből és először a tó és az esővízgyűjtő, valamint a pince földmunkáit kell befejeznünk.

Visszaérkezett minden nyuszi a kölcsönzésből. Nagyon jó visszajelzések voltak. A nyuszik barátságosak voltak és nem volt velük probléma. Köszönjük, hogy béreltettek tőlünk és ezzel is támogattátok a munkánkat.

Az önkormányzati támogatásért nagyon hálásak vagyunk, de sajnos nem tudtunk a pénteki közös szerződés aláíráson részt venni. A héten mindenképpen pótolni fogjuk.

Amennyiben te is támogatnád munkánkat, azt többféle képen is megteheted. Igénybe veheted valamelyik szolgáltatásunkat.
Palackvisszaváltásnál a mi QR kódunkat csippantod le. Vagy…

Fogadhatjuk az adó 1 %-át, ha esetleg a mi munkánkat támogatnád, azt nagyon megköszönnénk.

Az egyesület neve: TakaTanya Egyesület
Székhelye: 7761 Kozármisleny, Palánkvár u. 16.
Adószámunk: 19348199-1-02

További támogatási szándék esetén a 11731025-21458563-00000000 számlaszámra tudjátok megtenni, a közlemény rovatba kérlek írjátok bele, hogy milyen célra fordítsuk!

Köszönöm, ha végig olvastátok, hétfőn ismét jövök a legfrissebb hírekkel.

Legyen szép napotok és hetetek!

Ui.: Ne felejts el visszajelzést küldeni, hogy ne maradj le további híreinkről!

26/04/2025

Hétvégi Merengő 🦆🍞

Szerinted is kedves dolog kenyérrel etetni a vízimadarakat?
Vagy csak megfosztjuk őket az életüktől?

Te hogyan látod?

25/04/2025