02/07/2025
Úgy érzem a tenyésztés jelen pillanatban többet vesz el, mint amit ad…..
2009 óta közel 100 berni kiskutya született és cseperedett fel a kezeim között. Az alom tervezéstől a családba költözésig. Ma reggelig 100%-os volt a statisztikánk miszerint aki megszületett életben is maradt és tökéletesen egészségesen költözött. Nem volt még egy törött farokvég, vagy egy minimális sérülés sem a kiskutyákon és az anyukákon sem. Ehhez persze az kellett, hogy 0-24 az alommal és az anyukájukkal voltam. Sokszor aludtam velük az ellető ládában. 2-3 óránként segítettem az anyukának etetni, és a kölyöknek enni. Támogattam a kicsit ügyetlenebbeket, tápszereztem a nagy almokat, hogy ne az anyuka szervezetére háruljon akkora teher. Az etetések között pedig az egyéb feladatok mint a higiénia, az anyuka szeretgetése, főzés rá, a környezet rendben tartása, a többi kutyusunk ellátása… fizikálisan és mentálisan is embert próbált de csodás feladat. Látni a kis vakond méretű szőrgombócokból ahogy napról napra ügyesebb kiskutyák válnak. Ahogy nyílt a szemük az első pillantásukat elkapni. Mindig venni nekik valami új játékot… látni, ahogy örömmel fedezik fel a világot. Ezen tervekkel vágtam neki az R-almos baba érkezésének is. Még meg is beszéltük, hogy milyen jó dolga lesz. Sok tejcsi, 100%-os figyelem, szuper anyuka Molly személyében és ott vagyok mint pótmami. 3 hét teljes szabadság a munkából amit csak Rá fordítok, mint ahogy eddig mindig tettem. Némi nehézség már születésénél is adódott, de jól átvészeltük. Majd 2 napja az éjféli etetés után egy szempillantás alatt valami megváltozott. A kiskutya elvesztette a virgoncságát és a tejcsi után sem kapkodott már annyira. Az otthoni patikából amit lehetett megkapott és reggel irány a rendelő ahol oxigenizálás, mindenféle vizsgálatok után reménykedve vittem haza a mini macit, úgy, hogy tisztában voltam vele mennyire nincs jól és kritikus 24 óra áll előttünk. De küzdünk és nem adjuk fel. Reggelig virrasztottunk mellette a férjemmel és beszélgettünk a kutyázásról, a tenyésztésről, a nehézségekről, az örömökről…. De kora reggel a fény kihunyt a kiskutya szeméből és feladta a harcot a tüdőelégtelenséggel és ennek szövődményeivel szemben. Szakmailag azt gondoljuk, hogy születési/fejlődési rendellenesség, a kromoszómák rosszul álltak össze és 8 napot adtak ennek a kis angyalkának. Nem hibázott senki, mindenki megtette amit tudott erőn felül…mégis tragikus napunk van. Emberileg, lelkileg, tenyésztésileg… Mindig keressük a pozitivitást és minden esetből tanulni, fejlődni. De ezt megelőzni sem tudtuk volna és megmenteni sem a kiskutyát. A statisztika 16 év alatt , 17 alom… 1 elvesztett kiskutya… szép, szép de fájdalmas…
