16/04/2025
Pöttömke és az árnyék– A nagy üldözés
A Cicuskám Cat Caféban mindenki tudja: ha egy vendég hirtelen azt látja, hogy egy narancsfehér, apró termetű cica elképesztő sebességgel vágtat végig a kávézón, majd hirtelen felpattan egy polcra, aztán leugrik és elkezd pörögni-forogni a semmi után – akkor az biztosan Pöttömke.
És hogy mit kerget?
Hát… az árnyékát.
Senki sem tudja, mikor kezdődött. Talán egy különösen napsütéses reggelen, amikor a napfény pont úgy esett, hogy Pöttömke először észrevette a saját mozgó árnyékát a padlón. Azóta teljesen biztos benne, hogy van itt valaki. Egy másik cica. Egy „Pöttömke 2”, aki utánozza minden mozdulatát – de soha nem lehet elkapni.
A vendégek eleinte nevettek, de most már komolyan figyelik a jeleneteket.
– „Nézd, megint elkezdődött!” – mondja egy vendég, miközben a cappuccinója fölött figyeli a miniatűr hajszát.
– „Szegénykém, mennyi energiát elhasznál az árnyékharcban…” – jegyzi meg egy másik.
Zénó, a nagy filozófus-cica csak fél szemmel nézi, és úgy tűnik, néha ő is elgondolkodik:
– „Vajon én is árnyék vagyok… vagy csak Pöttömke az igazi?” – nyávogja halkan, de senki sem érti igazán.
Pöttömke viszont elszánt. Ma is, holnap is, és minden nap, amíg a napfény megcsillan a padlón – ott lesz. Ugrik, fordul, tappancsol.
És az árnyéka?
Hát az mindig vele van.
A Te macskád is kergeti a saját árnyékát?