Nyulak általában.

23/02/2020

A magyar óriás nyúl az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, amit az Országgyűlés nemzeti kinccsé nyilvánított.

Fiatal fajta, a két világháború között keletkezett. Őse az igen vegyes összetételű magyar parlagi nyulak és a magyar vadas nyúl mellett a 19. század végén hazánkba került belga óriás nyúl. A magyar parlagi nyúl igen szapora volt, de nem volt megfelelő minőségű sem a húsa, sem a szőrméje. Ezt a tulajdonságát kívánták feljavítani a tenyésztők, amikor a két világháború között keresztezték a belga óriással. A gyorsabban fejlődő és nagyobb testű nyulak több húst és nagyobb méretű prémet termeltek. A keresztezés kényszerű volt és tervszerűtlen, mindössze kistenyésztői szinten folyt. Az új fajtát először Fekete László írta le A házinyúl tenyésztése és egészségtana című könyvében 1941-ben. Ekkor a magyar óriás nyúl példányai már rendszeresen megjelentek a kiállításokon.

A háború után, 1958 és 1962 között a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI) egy megfelelő húsnyúlfajta kialakítására törekedett, amit az akkor még igen heterogén magyar óriás nyulak feljavításával kívánt elérni. Ekkor keresztezték a magyar vadas nyúllal. Mivel a kutatások nem hozták meg a kellő eredményt, felhagytak a nyúlfajta további szervezett tenyésztésével. A kisgazdaságokban viszont továbbra is kedvelték a magyar nyulakat igénytelenségük, gyors növekedésük miatt. Tovább folytatták a magyar vadassal történő keresztezéseket, minek következtében a magyar vadas nyúl az 1980-as évek elején teljesen eltűnt, mint önálló fajta.

A magyar óriás nyulak fennmaradására súlyosan hatott, amikor a 80-as évektől a kistenyésztőknek többet fizettek a fehér színű állatokért, mint a színesekért. Ez kérdésessé t***e a fajta fennmaradását. Ráadásul a nemzetközi szövetség sem ismerte el a fajtát. Kissé könnyebb lett a tenyésztők helyzete, amikor 1994-ben a nyulat felvették az őshonos állatok listájára. Ennek ellenére a magyar óriás nyúl napjainkban is rendkívül nehéz helyzetben van, állománya mindössze pár ezer példány lehet. A gazdasági hasznosításra irányuló nemesítés feladatát jelenleg senki nem vállalja.

03/02/2015

Ivar szerinti elnevezések: a hím neve bak, a nőivarúé anya.
Életkor szerinti elnevezések: ivadék neve fióka, anyja alatt szopós, választás után választott, ivarérett kortól növendék, tenyésztésbe vétel után tenyészérett.
Meg kell jegyeznünk, hogy az ivarérettség és a tenyészérettség időpontja nem esik egybe. Ivarérett a nyúl, ha az ivarzás jelei mutatkoznak rajta. Ez 3-3,5 hónapos korra tehető.
Tenyészérett (azaz tenyésztésbe vehető), ha kifejlett kori testtömege 75-80%-át elérte, (baknál kb:12hó, nősténynél kb:10hó) s emellett kitűnő kondícióban van.
Fiatal egyedeken (választáskor 4-6 hét) még elég nehéz az ivar megállapítása, mert ekkor fejlődnek ki teljesen a külső ivarszervek. A bak herezacskója a hímivarszerv nyílása és a végbélnyílás között található. Az ivar meghatározásakor segítségünkre lehet, hogy a bak herezacskója enyhén duzzadt (ez idősebb állatokra jellemző). Elválasztáskor viszont a bakok ivarnyílása O, a nőstényeké inkább V alakú. Ha mégis bizonytalanok vagyunk, enyhe nyomással láthatóvá tehető a bak pénisze.

Az anyanyúl szaporító szerveinek a felépítése és működése sok tekintetben a többi emlős állatfajéval megegyező, de azokétól eltérő sajátosságokkal is rendelkezik.

A két petefészekben érnek meg a tüszők és válnak le a petesejtek, emellett fontos hormonokat is termelnek. Ha az egyik petefészket növendék korban eltávolítják, a másik veszi át szerepét és ebből az egy petefészekből ugyanannyi petesejt válik le, mint normális esetben a kettőből.

A bak párzási aktusa, vagy hormonális kezelés hatására leváló petesejtek a petevezetőkbe jutnak. A spermiumok utolsó érési folyamata, majd a megtermékenyülés is itt történik. Ez a helye az embriók korai fejlődésének, amíg el nem érik a méhet.

Az embriók (a magzatok) a méhben fejlődnek és növekednek érett újszülött nyúllá. A méh izomzatának összehúzódása segíti világra jövetelüket.

Szaporodási ciklus.

A ciklust nagyon sok tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabb a napfényes órák száma. Ez indítja be a sz*****is aktivitást minden tavasszal. A nyúlfiókák akkor születnek, mikor a túlélési esélyük a legnagyobb. A legjobb tavasszal (áprilisig bezáróan), ősszel és télen (január), a vedlés befejezése után fedeztetni. A nyári nagy meleg nem kedvez a szaporulat életképességének.
A nyulak szaporodási ciklusa szabálytalan. A peteérés nem szabályos időközökben történik. Az anyák ivarzását ki is lehet váltani, ha dróthálóval elválasztott szomszédos ketrecek egyikébe a bakot, a másikba az anyát helyezzük.
A szaglási, látási, érintési inger néhány nap alatt kiváltja az anya ivarzását. A fogékony állapot könnyen megállapítható az anya külső nemi szerveinek megduzzadt, vörös állapotáról. Ilyenkor helyezzük be a bak ketrecébe. Bakok ivari életében szakaszosság nem észlelhető.
Mindig az anyát helyezzük a bak ketrecébe. Fordított esetben a bak először megismerkedik az új környezettel, nem a párzásra fog koncentrálni. Az anya viszont a saját helyén gyakran támad.
A baknyulakkal legfeljebb naponta kétszer fedeztetünk. Erre a kora reggeli vagy késő esti órák a legalkalmasabbak.

HASZNOS MUNKÁT! :)

03/02/2015