Sci-9 Tudomány a Kutyakiképzésben

04/05/2022

[FÉLREÉRTETT ÁLLATI ÉRZELMEK]

🐗 Füles a fotón jelmezpróbát tart – vaddisznónak akar öltözni farsangkor és épp kikéri gazdája véleményét a szettjéről. A sár-paták és levél-agyarak mutatják, milyen kreatív, találékony, ötletes kutya is ő.

Na jó, mindenki tudja, hogy ez a kinézet csupán a véletlen műve: Füles sárban tapicskolt és avarban szaglászott, Katinka pedig kivételesen azelőtt elő tudta kotorni a mobilját fotózáshoz mielőtt leestek volna a levélagyarak.

Nem mindig ilyen egyszerű azonban a színfalak mögé látni.

ℹ️ G. J. Romanes 1882-ben megjelent Állati intelligencia című, hamar hírhedté vált könyvében az állatok éppen úgy gondolkodtak, spekuláltak, éreztek, mint gazdáik.
A tudományos értékűnek szánt könyv valójában nem volt több egy anekdota gyűjteménynél. A tudományos világ felmorajlott.

ℹ️ Romanes műve a mai napig iskolapéldája annak, miért nem szabad naiv megfigyelők elbeszéléseiből tudományos következtetéseket levonni.
Neki köszönhető azonban, hogy a kísérleti pszichológusok figyelme épp a könyv által kiváltott felháborodás miatt az állati viselkedés természettudományos alaposságú vizsgálatának kidolgozására irányult.

ℹ️🤓 C. Lloyd Morgan (1852-1936) híressé vált tudományos alapelve a parszimónia elve (más néven Morgan kánonja) a következőképpen hangzik:
„Nem szabad egy akciót magasabb rendű pszichikai kapacitással magyarázni, ha az megmagyarázható egy alsóbbrendűvel is.”
Az állati viselkedés vizsgálatakor mindig a lehető legegyszerűbb magyarázatot kell keresnünk.

ℹ️📊 Egy kutatás adatai alapján például a kutyatulajdonosok 74%-a gondolja úgy, hogy kutyáik képesek a bűntudat érzésére.

ℹ️📊 Horowitz és munkatársai tanulmánya szerint azonban a kutyákon látni vélt bűntudat valójában félelemből ered, műterméke a gazda által adott jeleknek illetve korábbi tapasztalatoknak.

ℹ️📊 Ezt az eredményt erősíti meg Hecht és munkatársai kutatása is.

🐾 Az emberek rendszeresen tesznek arra vonatkozó kijelentéseket, hogy a kutya mit ért, következtet, érez, tapasztal, akar, hisz vagy tud, gyakran antropomorfizálva az állatokat.

ℹ️🤓 Az antropomorfizáció azt jelenti, hogy az állatokat olyan tulajdonságokkal ruházzuk fel, amelyeknek (jelenlegi tudásunk szerint legalábbis) csak az ember van birtokában.

⚠️ Habár bizonyos esetekben az antropomorfizáció kifejezetten etikus, néha pedig elkerülhetetlen vagy ártalmatlan, könnyen lehet megtévesztő, helytelen, sőt egyenesen káros.

🐾 Aki képes a bűnbánatra, feltételezhető, hogy érti, ha morálisan rosszat tett, bűnt követett el.

⚠️ Ha azt hisszük, hogy a kutyák képesek megérteni, hogy valami rosszat tettek és emiatt bűnbánatot tanúsítanak, igazságtalan elvárásokat támaszthatunk velük szemben, ami negatívan hathat az állat jóllétére és a kutya-gazda kapcsolatot is rombolhatja.

ℹ️👩‍⚕️ Bár a kutyák kimagasló szociális képességeik és emberrel való hosszú együttélésük (ún. koevolúciójuk), pszichológiai konvergenciájuk révén egyébként is különleges helyzetben vannak,
valamint az emberben kimutatható magasabb rendű kognitív képességek állatvilágban fellelhető evolúciós gyökereit újabb és újabb kutatások tárják elénk, nagyon fontos, hogy igyekezzünk se többet, se kevesebbet feltételezni kutyáinkról, mint amire valójában képesek.

😊 TANULJUNK EGYÜTT A KUTYÁINKRÓL A KUTYÁINKÉRT!

🔥 MÁJUS 4-I SCITALK OPEN online eseményünkön egy etológus szemszögéből próbálunk válaszokat találni azokra a kérdésekre, melyekre annyian annyi évszázadon át kutatták a helyes válaszokat - vannak-e, és ha igen, milyen érzelmeik az állatoknak?
Kiderül majd az is, hogy hogyan lehetnek a segítségünkre a kutyák ebben, hogy mi minden rejlik a hangadásaikban és hogyan lehetséges az, hogy az évezredek során ilyen jól meg tudtuk érteni egymást - és mégis, mennyi minden tanulnivalónk akad még!

Tartsatok velünk ezen az izgalmas utazáson az érzelmek és a hangok világába, a kérdezz-feleleken pedig boncolgassuk tovább együtt a témát!

🎉 Az előadásról felvétel készül, amely 1 hétig visszanézhető a résztvevők számára!

JEGYVÁSÁRLÁS:
👇👇👇
https://bit.ly/SciDogBejelentkezes



📚 Hivatkozások:
🐶 Bekoff (2004), Biology and Philosophy
🐶 Csányi Vilmos: Etológia
🐶 Hecht és mtsai (2012), Applied Animal Behaviour Science
🐶 Horowitz és Bekoff (2007), Anthrozoös
🐶 Horowitz (2009), Behavioural Processes
🐶 Horowitz (2014), Springer-Verlag Berlin Heidelberg
🐶 Linsday (2000) Blackwell Publishing Company
🐶 Morris és mtsai (2008), Cognition and Emotion
🐶 Sandøe (1999), Ethical Theory and Moral Practice
🐶 Wynne (2007), Journal of Comparative Psychology

08/03/2022

[MÁSHOGY MŰKÖDNEK A KISTESTŰ ÉS A NAGYTESTŰ KUTYÁK?]

📊 Arhant és munkatársai 2010-es kutatásukban azt vizsgálták, hogy milyen hatással vannak a gazdák által használt különböző tréning módszerek, a következetesség mértéke és a játék, közös programok gyakorisága a kis- illetve nagytestű kutyák viselkedésére.

❓ Lehetséges, hogy a gazda viselkedése valóban okozhat nemkívánt viselkedéseket és túlzott izgatottságot a kistestű (20 kg alatti) és nagytestű (20 kg fölötti) kutyákban?
Lehet különbség a kistestű és nagytestű kutyák között?

🔹 Eredményeik szerint a kistestű kutyák jóval kevésbé engedelmesek, jóval agresszívabbak és könnyebben jönnek izgalomba, valamint erősebben szoronganak és félősebbek is nagyobb testű társaiknál.
🔹 A kistestű kutyák gazdái kevésbé következetesek és kevesebbet interaktálnak kutyáikkal, legyen szó akár tréningről, akár játékról, mint a nagytestű kutyák gazdái.
🔹 Azok a kistestű kutyák, akikkel következetesebbek a gazdáik és gyakrabban tréningezik őket, játszanak velük, jóval együttműködőbbek.
🔹 Az adatokból az is látszik, hogy a kistestű és nagytestű kutyák gazdái nem választanak jelentősen eltérő tréningtípusokat, habár a kistestű kutyák gazdái valamivel kevésbé hajlamosak büntetni kutyáikat.
🔹 Azok a kutyák, akiket gyakrabban büntettek, agresszívabbak és izgatottabbak, hevesebbek, függetlenül a méretüktől. A jutalmazás alapú tréninget használó gazdák kutyái nyugodtabbak voltak.

🔵 A kutatás legfőbb eredménye, hogy a fokozott szorongás és félelem gyakrabban jelenik meg a kistestű kutyáknál, akiket büntetnek, de nem a nagytestűeknél.
❓ Mi lehet ennek az oka? Tényleg igaz, hogy vannak kutyák, akiknél lehet és érdemesebb több büntetést használni?

Vannak jobb és rosszabb módszerek? Hogyan lehetünk jobb gazdái a kutyáinknak? Van ennek valamiféle objektív mérője egyáltalán?
Tóth Katinkával, a Sci-9 tudománykommunikációs oldal és a SciDog - A Kutyaegyetem alapítójával március 10-i Nevelői stílusok a kutyázásban című előadásán körbejárjuk a témát mind a tudomány, mind a gyakorlat oldaláról.

👥 Az előadás után pedig kérdezz bármit, beszélgessünk szabadon, tabuk nélkül!
Mondd el a véleményedet, keressük együtt a választ!

👉 Bejelentkezés: https://bit.ly/SciDogBejelentkezes

📚 Hivatkozás:
Arhant, C., Bubna-Littitz, H., Bartels, A., Futschik, A., & Troxler, J. (2010). Behaviour of smaller and larger dogs: Effects of training methods, inconsistency of owner behaviour and level of engagement in activities with the dog. Applied Animal Behaviour Science, 123(3–4), 131–142. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2010.01.003

22/10/2021

[TUDJA A KUTYÁD, HOGY NEM SZÁNDÉKOSAN ESTÉL HASRA BENNE?]

🔵 Valószínűleg sokunkkal előfordult már, hogy véletlenül megbotlottunk a kutyánkban. Ilyenkor általában sűrű bocsánatkéréssel próbáljuk jelezni szegény állatnak, hogy nem szándékosan rúgtunk bele, és csak reménykedünk, hogy ezt ő is tudja. Vajon tudja?

🔵 Amikor a kutyák interaktálnak az emberrel, általában megfelelő, odaillő, helyes reakciókat mutatnak az emberi szándékos cselekvésre. Azt azonban mezítlábas hétköznapi megfigyelésekből nem tudjuk megbízhatóan kihámozni, hogy vajon csupán az akciók kimenetelére reagálnak, vagy különbséget tudnak tenni a különböző akciók között. Képesek vajon elkülöníteni az emberek szándékos és nem szándékos cselekvéseit ha a kimenetelük megegyezik?

📊 Schünemann és munkatársai 2021-ben publikált kutatásukban 51 kutyát vizsgáltak az ún. “Unwilling vs. Unable” paradigma segítségével, hogy választ kapjanak a kérdésre.

Minden kutya 3 kondícióval találkozott:
🔹 az “unwilling”, azaz “nem szándékozó” kondícióban a kísérletvezető szándékosan visszatartotta a jutalmat a kutyától,
🔹 az “unable-clumsy”, azaz “nem képes - ügyetlen” kondícióban a kísérletvezető “véletlenül” leejtette a falatot egy “oops!” (hoppá!) kíséretében,
🔹 az “unable-blocked”, azaz “nem képes - gátolt” helyzetben pedig fizikai akadály miatt nem tudta átnyújtani a jutalmat a kutyának.

ℹ️ A kutatás eredményei szerint a kutyák egyértelműen megkülönböztették a “nem szándékozó” és a “nem képes” helyzeteket, jelentősen máshogy reagáltak.

🔵 Ez azt jelentheti, hogy a kutyák valóban képesek megkülönböztetni a szándékos cselekvéseket a nem szándékos cselekvésektől, azonban további kutatások szükségesek, hogy az egyéb lehetséges magyarázatokat meggyőzően kizárhassuk.
Azért legalább bizakodhatunk, hogy kutyáink tudják, hogy csak kicsit kétballábasak vagyunk.

📚 Hivatkozás:
Schünemann, B., Keller, J., Rakoczy, H. et al. Dogs distinguish human intentional and unintentional action. Sci Rep 11, 14967 (2021). https://doi.org/10.1038/s41598-021-94374-3

16/10/2021

[KUTYAFAJTÁK ÉS NEUROBIOLÓGIA]

📊 Hecht és munkatársai friss kutatásában a neurodevelopmentális (idegrendszeri fejlődési) skálát, mint a kutyafajták temperamentumában mutatkozó agy-viselkedésbeli különbségek egyik fő hajtóerejét vizsgálták.

ℹ️ Az olyan viselkedéses jegyek, mint az agresszió, szorongás és a képezhetőség jelentősen eltérnek a fajták között és öröklődhetnek is. E különbségek idegi alapjairól azonban még nagyon keveset tudunk.

Hechték 62 kutya szerkezeti MRI-vizsgálatait elemezték a kutyák temperamentumának jól validált mérőeszközének, a C-BARQ-nak (Canine Behavioral Assessment and Research Questionnaire) 14 fő dimenziójára vonatkozó, fajtaátlag szerinti pontszámokkal való összefüggésében.

Számos viselkedési kategória szignifikáns kapcsolatot mutatott a morfológiailag együtt változó szürkeállomány-hálózatokkal és a regionális térfogatváltozásokkal.

ℹ️ A szociális feldolgozásban résztvevő hálózatok és a fight or flight (üss vagy fuss) válasz összefüggött az idegennel szembeni félelemmel és agresszióval, amelyek feltehetően a szelekciós nyomásnak kitett legfőbb viselkedések a domesztikációs folyamatban.

ℹ️ A képezhetőség szignifikánsan összefüggött a kéreg kiterjedt régióival, míg a félelem, agresszió és egyéb “problémás” viselkedések kéreg alatti (szubkortikális) területekhez kapcsolódtak.

Ezen eredmények szoros átfedést mutatnak a regionális térfogatváltozásokkal és az agy teljes méretével, ami szembetűnő összhangban van az agy evolúciójának fejlődési kényszerével kapcsolatos modellekkel.

Eszterint a kutyák testmérete és viselkedése közötti kapcsolat legalább részben visszavezethető a később fejlődő területek aránytalan megnövekedésére a nagyobb agyú kutyák esetén.

További kutatások szükségesek ahhoz, hogy jobban megértsük a testméret és a teljes agyméret, az agyi régiók mérete és a viselkedés közötti kölcsönhatást a kutyafajták evolúciójában.

*A képen morfológiailag együtt változó szürkeállomány-hálózatok láthatóak, melyek optimálisan hatékony leírást adnak az anatómiai variációkról.
A piros és kék régiók antikorrelálnak: ha a piros inkább nagyobb, akkor a kék inkább
kisebb, és fordítva.

📚 Hivatkozások:

Hecht EE, Smaers JB, Dunn WD, Kent M, Preuss TM, Gutman DA (2019) Signifcant neuroanatomical variation among domestic dog breeds. J Neurosci: of J Soc Neurosci 39:7748–7758

Hecht, E.E., Zapata, I., Alvarez, C.E. et al. Neurodevelopmental scaling is a major driver of brain–behavior differences in temperament across dog breeds. Brain Struct Funct 226, 2725–2739 (2021). https://doi.org/10.1007/s00429-021-02368-8

22/09/2021

[PROGRAMAJÁNLÓ]
👩‍🔬🐶 Szeptember 24-én, pénteken 19:00-tól Tóth Katinka vezet be titeket a kutyák pszichológiai traumáiba és poszttraumatikus pszichopatológiájába a Kutatók Éjszakája / Researchers' Night in Hungaryn.

Mik ezek a fogalmak, mit tudunk róluk és mit tehetünk ellenük?

Regisztráljatok és gyertek el, igazán érdekes és fontos téma!

Várunk minden kedves érdeklődőt az idei Kutatók Éjszakáján ezen a héten pénteken és szombaton! :) A következő posztjainkban bemutatjuk, milyen programokkal készül az intézetünk.

PSZICHOLÓGIAI TRAUMA ÉS POSZTTRAUMATIKUS PSZICHOPATOLÓGIA KUTYÁKBAN

Előadó: Tóth Katinka
Időpont: 2021.09.24. péntek 19:00-20:30
Helyszín: 1117 Bp. Magyar tudósok körútja 2., TTK kis- és nagyelőadó

Nem véletlenül lett nagyon gyorsan nagyon népszerű a kutyaviselkedéskutatás - mint kiderült az elmúlt évek során, speciális kognitív képességek birtokában van ez a genetikailag nem túl közeli rokonunk. Ún. pszichológiai konvergencia figyelhető meg a kutya és az ember között. Ebben az előadásban leginkább az evolúciósan igen távolra nyúló félelemmel, pszichológiai traumával foglalkozunk, különös tekintettel az interspecifikus pszichopatológiai hasonlóságokra, különbségekre.

További információ és regisztráció: https://app.kutatokejszakaja.hu/esemenyek/termeszettudomanyi-kutatokozpont/pszichologiai-trauma-es-poszttraumatikus-pszichopatologia-kutyakban

24/08/2021

Kedves kutyagazdik!

Új kutatás indul, amelyben a kutyák tanulását és az alvás közben átadott jelek kapcsolatát vizsgáljuk viselkedéses teszttel és alvási EEG-vel.

A vizsgálatban 1 évnél idősebb kutyák vehetnek részt!

Maga a vizsgálat két alkalomból állna:
- Az első alkalom egy rövid viselkedéses tesztből (jutalomfalatok
megtalálása a tálkákban), majd egy ezt követő 2 órás alvás EEG
vizsgálatból állna. Az első alkalom nagyjából 3 órát venne igénybe.
- A második alkalom egy hosszabb tanulási teszttel indul, ahol a
korábbihoz hasonlóan kell majd mutatás és hangjelzés alapján megtalálni a jutalomfalatokat. Ezt egy újabb 2 órás alvás követi, ami alatt már hangfelvételről lejátszásra kerülnek majd bizonyos hangjelzések. Végezetül pedig egy 15 perces blokkban mérnénk fel, hogy milyen eredménnyel zárult ez a tanulási folyamat. Ez a második alkalom nagyjából 4,5 órát venne igénybe.

A vizsgálatot délelőtt 11-12 között kell kezdenünk, mert a reggeli órákban nem biztos, hogy elaludna a kutyus.
A vizsgálat helyszíne a TTK (nem az ELTE tanszéke, hanem a
Kutatóközpont), a cím 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.

A résztvevőknek egy 10.000 forint értékű, interaktív Alapozó előadást szeretnénk felajánlani kiadott anyaggal, a SciDog - A Kutyaegyetem jóvoltából (a 3 órás előadásban kitérnek többek között a kutya szociális berendezkedésére, tévhitekre, állatjólétre, tanuláselméletre, állati érzelmekre, viselkedésmódosítási lehetőségekre) - ehhez az egyedüli kérésünk,
hogy mindkét alkalmon vegyetek majd részt a vizsgálatban, mert csak így tudjuk felhasználni a mért eredményeket.

Ha lenne kedvetek részt venni a vizsgálatban, írjatok Langner Líviának ide: [email protected]

Előre is nagyon köszönjük mindenkinek, aki hozzájárul a kutatás sikeréhez!

09/07/2021

Reicher és mts. 2021 előadás

Tanítási módszerek és az alvás hatása a kutyák teljesítményére
Nálunk embereknél már kimutatták, hogy új dolog tanulása esetén jobban teljesítünk ha a tanulás után alszunk valamint, ha alacsony stressz hatása alatt kell teljesítenünk.

A jelen vizsgálatban 24 kutya vett részt akik 2-2 ismert akciót tanultak meg új (angol) vezényszavakra teljesíteni (fekszik, forog, áll, pacsi) két különböző módon. A támogató tanítási módnál a kutyák helyes feladatvégrehajtás esetén jutalmat ÉS szociális megerősítést (dicséretet) kaptak, a rossz reakciónak pedig nem volt következménye. A kontrol módszer esetében a kutyák helyes feladatvégrehajtás esetén csak jutalmat kaptak, a rossz reakció esetén pedig szidást ("Nem jó, mit csinálsz?!"). Minden kutya részt vett mindkét módszerrel való tanítási helyzetben, a felük a támogatóval kezdte a másik felük a kontrol helyzettel. Ezek után 2 órát aludhattak majd visszamérték a kutyák teljesítményét.

Az eredmények azt mutatták, hogy a kutyák több időt töltöttek a gazdájuk közelében a kontrol kondícióban, de csak a második alkalommal. A képzési stílus a második kondícióban befolyásolta a tanulási teljesítményt, konkrétan azok a kutyák teljesítettek jobban alvás után, akiknek a második alkalma támogató kondíció volt (az első alkalom a kontrolling volt). A viselkedési és tanulási teljesítmény adatok alapján úgy tűnik, hogy az első alkalom (kondíciótól függetlenül) hasonlóan megterhelő lehetett minden kutya számára, pl. ismeretlen környezet és/vagy idegen tréner miatt. Továbbá, második alkalmon a szigorú tanítási stílus még nagyobb stresszt jelentett a kutyáknak, így nem volt tanulási teljesítménynövekedés. Viszont a második támogató tanítási stílus már növelte a tanulási teljesítményt.

09/07/2021

Gobbo és mts. 2021 előadás
Agressziós viselkedés és az önkontrollra való képesség kapcsolata

A kísérlet célja, hogy kiderítse vajon az etológiai kísérletekben mért önkontroll- és tanulási- képességek valamint az agresszív viselkedésekre való hajlam között található-e összefüggés. Fontos megjegyezni hogy az agressziót az előadó így definiálta: „olyan viselkedés amely másoknak fizikai vagy mentális sérülést okoz vagy erre való szándékot tükröz”.

A kísérletben 16 rendőrkutya és 15 egyéb munkakutya vett részt akiknek nem volt semmilyen agressziós problémája, vagy erre utaló viselkedés a múltjában. Az önkontrol mérésére a késleltetett jutalom helyzetet használták, ahol felajánlottak először egy kevésbé vonzó jutalmat a kutyának, de közvetlenül mellette, még elérhetetlen de látható helyen ott várt a jobb jutalom. Az önkontrollt azzal mérik, képes-e megvárni a kutya a jobb jutalmat vagy ráveti magát az elsőre.
A kognitív gátlásra való képességet az ún. megcserélt tanulási helyzettel vizsgálták. Itt egyszerű asszociációval kialakítják a kutyában az elvárást hogy pl a fekete dobozban van a jutalom és a fehérben soha sincs. Majd megcserélik a két tárgy szerepét és a fehérbe kerül hirtelen a jutalom és soha nincs a feketében. A váltásra való képességgel (pl. hány próba alatt sikerült) mérik a kognitív gátlást.
A kutyák agressziós viselkedésekre való hajlamát, vagy agressziós reaktivitást, a SAB (socially acceptable behaviour test ) komplex teszttel mérték, ahol egymás után teszik ki a kutyát különböző furcsa és stresszes helyzeteknek (pl. egy műkézzel hozzáérnek a hasán, nyakán, fején; egy idegen fenyegetően megközelíti/bámulja a kutyát; egy furcsa tárgy előugrik egy paraván mögül stb). Ezekben a helyzetekben nézték az agressziós viselkedések (morgás, ínyfelhúzás, ugatás, harapás, kitartott szemkontaktus, borzolás stb.) megjelenését és intenzitását.

Eredményeik szerint csak az önkontroll tesztben mutatott viselkedéssel függött össze az agressziós reaktivitás, míg a kognitív gátlás képességével nem találtak összefüggést. Azok a kutyák akik magasabb önkontrollt mutattak kevésbé gyakran és kevésbé intenzíven mutattak agressziós viselkedést a SAB teszten. A rendőr és más munkakutyák között szintén csak az önkontroll tesztben találtak különbséget, ahol a rendőrkutyák alacsonyabb önkontrollra való képességet mutattak mint a más munkakutyák.

09/07/2021

A szervezők egy online kihívást is kiírtak mára, aminek a szabályait azonnal megszegtük azzal, hogy 4-nél többen voltunk egyszerre a chat szobában. De annyira jól sikerült a rebellis viselkedésünk, hogy meg kell osztanunk veletek is (mi remekül szórakoztunk) :D