Fővárosi Állat- és Növénykert

16/06/2026

Számunkra állataink jólléte elsődleges, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsuk számukra. Ennek fontos része a rendszeres állatorvosi ellenőrzés és a szükséges kezelések elvégzése is. ❤️🦏

🎥 Ebben a rövid videóban betekintést nyerhettek abba, hogyan kapja meg Lulu, az orrszarvú az egyik fontos oltását.

15/06/2026

🐧☀️ Hogy viselik pingvinjeink a nyári meleget?

❄️ A pingvinekről sokaknak a hó borította, fagyos, zord tájak jutnak eszébe, emiatt látogatóink közül vannak, akik aggódnak, hogy Állatkertünk kolóniájának nincs-e túl meleg nyáron.

🌟 Az Antarktiszon honos császárpingvinek és Adélie-pingvinek valószínűleg már kikérték volna a panaszkönyvünket, pápaszemes pingvinjeink viszont „ötcsillagos értékelést” adnak a magyarországi klímára.

🌏 Az általános vélekedéssel ellentétben ugyanis a pingvinek nem kizárólag sarkvidéki állatok. Mintegy húsz fajuk közül vannak a mérsékelt, sőt, a trópusi övben élők is; persze mindegyikük a déli féltekén.

🧭 A pápaszemes pingvinek Namíbia, illetve a Dél-afrikai Köztársaság mérsékelt övi partvidékéről származnak, emiatt számos nyelv afrikai vagy foki pingvineknek is nevezi őket.

🌡️ Az Atlanti-óceán déli részén az éghajlatot nagymértékben a Benguela-áramlás határozza meg. A térségben az évi átlaghőmérséklet 15–20 °C, míg a tengervíz 10-20 °C-os. A mélyből feláramló, tápanyagban gazdag víz miatt a régió rendkívül gazdag halakban, ezért ideális táplálkozóhely a pingvinek számára.

⛱️ Adorján, Sanyi, Brian és a csapat többi tagja ettől függetlenül természetesen jó néven veszik, ha a kánikulában gondoskodunk a felfrissülésükről. Kifutójukat eleve úgy alakítottuk ki, hogy elegendő árnyékuk legyen, valamint szükség esetén plusz napvitorlákat is kifeszítünk nekik.

💧 A bemutatóhelyükhöz egyébként egy medence is tartozik, ami részben a hűsölést segíti, részben a viselkedésük, életmódjuk szempontjából fontos, hiszen a természetben napjaik jelentős részét a vízben töltik. Emellett párakaput is szoktunk telepíteni hozzájuk, ami alá, ha kedvük tartja, bármikor beállhatnak.

🐟 Többet szeretnétek megtudni pápaszemes pingvinjeinkről? Szeretettel várunk titeket minden nap 10:00 órakor kezdődő 'Pingvinek etetése' LégyOtt! programunkon, ahol például azt is eláruljuk, mi a fekete-fehér csapat kedvenc csemegéje. 🐧

15/06/2026

🐢 Aki mostanában keresi fel Állatkertünket, könnyen találkozhat egy-egy, a sétautakat komótos tempóban keresztező ékszerteknőssel. Nem szökevények, hanem a Nagy-tóban lakó állatok, akik ilyenkor tojásrakó helyet keresnek.

🌊 Ékszerteknőseink lakóhelye az elsősorban vízimadarak bemutatására szolgáló, az Állatkert 1866-os megnyitása óta létező Nagy-tó, amelyben százszámra akadnak ékszerteknősök. Szép, napsütéses időben látni is őket, amint a víz közelében napoznak. Mostanában viszont egyre többször hagyják el a tó közvetlen közelségét, és kisebb-nagyobb túrákra indulnak a kertben, gyakran keresztezve a sétautakat is.

⚠️ Persze nem szökevényekről van szó, hanem olyan állatokról, akik éppen tojásrakó helyet keresnek maguknak, utána azonban visszatérnek a tóhoz. Ezért nincs semmi különösebb teendő, ha valaki Állatkertünkben egy szabadon kószáló ékszerteknőssel találkozik, kivéve persze azt, hogy figyeljünk a lábunk elé, nehogy rálépjünk vagy átessünk rajta.

14/06/2026

Rekordszámú tarvarjú kelt ki a Kisszikla röpdében!

🪶 Az idei költési szezonban összesen 15 fiókával gyarapodott Állatkertünk kolóniája, ami csaknem kétszerese az elmúlt évek átlagának. A legfiatalabbak közülük alig két hetesek, míg a legidősebbek már csaknem két hónaposak. Ekkora különbség a természetben sem ritka, hiszen a faj költési időszaka márciustól júniusig tart, a tojásokon pedig átlagosan 28 napig kotlanak a szülők.

🪶 A napokban Dr. Sós Endre főállatorvos és csapata minden fiókát megvizsgált. A fiatal madarak gyűrűt és mikrochipet kaptak, továbbá tollmintát vettek tőlük, amire a nyilvántartáshoz, valamint a genetikai vizsgálatok és az egészségügyi szűrések elvégzéséhez volt szükség.

🪶 Budapesten negyedszázada foglalkozunk tarvarjakkal. Nemcsak bemutatjuk őket látogatóiknak, hanem igyekszünk olyan feltételeket teremteni számukra, hogy rendszeresen szaporodjanak. Ezen törekvésünket szerencsére évről évre siker koronázza.

🪶 A fiókák kikelése azért is nagy öröm, mivel minden egyes újabb jövevény segít megmenteni a fajt kipusztulástól. A tarvarjú a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján súlyosan veszélyeztetett státuszban szerepel, ezért óriási jelentősége van az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tenyészprogramjának, amiben intézményünk is részt vesz.

🪶 Szintén partnerek vagyunk a 2003-ban életre hívott, spanyolországi Proyecto Eremita kezdeményezésben, aminek keretében állatkerti származású tarvarjakat engednek el rendszeresen La Jandában, Andalúziában. A program eredményeként Cádiz tartományban az elmúlt bő két évtizedben már létrejött egy vadon költő állomány. Mi 2020-ban, 2021-ben és 2024-ben is küldtünk állatokat Spanyolországba, akik ma már szabadon élhetnek a természetben.

13/06/2026

🌙 Állatkertünk legnagyobb lakói voltak a főszereplői a szezon második Esti Sétájának

🐐 Programunk ezúttal a Schäftner-körhinta melletti kapunál keződödött. Karcsi, a kameruni törpekecske és Ralph póni várták vendégeinket; az ő példájukon keresztül beszéltünk a felelős háztáji állattartásról.

🌾 Csoportvezetőnk ezt követően egy olyan helyszínre kalauzolta a csoportot, ahová a látogatók csak nagyon ritkán nyerhetnek betekintést. Első állomásunk, a Takarmánykonyha ugyanis a Gazdasági udvarban üzemel, ahová a mindennapokban kizárólag munkatársaink léphetnek be. "Élelmezési főhadiszállásunkon” vendégeink megismerhették a híres majompogácsa receptjét, és megnézhették hatalmas hűtőkamráinkat, ahol a zöldségeket, gyümölcsöket, halakat valamint egyéb takarmányokat tároljuk. Fény derült rá továbbá, hogy melyik állatunk rajong a krémtúróért vagy éppen az avokádóért és azt is elárultuk, milyen okból kapnak egyesek vöröshagymát a vacsorájuk mellé.

🦒 A nap utolsó sugaraitól kísérve folytattuk utunkat a Szavanna-házhoz, azon belül is három zsiráftehenünkhöz, Ingridhez, Sheshéhez és Sandrához. Gondozóink meséltek a zsiráfok napi rutinjáról sőt, azt is megmutatták, hogyan lehet már messziről megkülönböztetni foltos óriásainkat.

🐘 Mire az első csillagok feltűntek az égen, megérkeztünk az Elefántházhoz, ahol Esti Sétánk résztvevői Assam nevű bikánk tréningjét nézhették végig; miközben sok érdekességet hallhattak az ázsiai elefántok viselkedéséről és tartási igényeiről.

✨ Bízunk benne, hogy a jelenlévők sok új ismerettel és emlékezetes pillanattal gazdagodtak exkluzív élményprogramunkon.

📅 Következő Esti Sétánk időpontja: 06.25. (csütörtök)
Vigyázzatok, a helyek gyorsan fogynak! Várnak titeket is az állati kalandok!🐾

Tematika:
🐦 Vadállatmentő Központ
Milyen fajokat lát el a Magyar Madármentők Alapítvány?

🦒 Szavannaház
Mennyi takarmányt fogyaszt el egy zsiráf naponta?

🦈 Cápasuli
Hogyan szoktatjuk hozzá a cápákat az állatorvosokkal való együttműködéshez?

❗️A programváltozás jogát fenntartjuk.
📲 További részletekért és időpontokért keressétek weboldalunkat a hozzászólások között szereplő linkre kattintva.

13/06/2026

⏳ 160. jubileumi emlékév: A Pálmaház históriája

🌴 Néhány régi fotó segítségével elevenítsük fel röviden a Pálmaház történetét, folytatva azoknak a posztoknak a sorát, melyekben az Állatkert 160. születésnapja alkalmából meghirdetett jubileumi emlékévhez kapcsolódva patinás intézményünk múltjának egy-egy darabkáját idézzük meg.

🌵 A 19. és a 20. század fordulóján állandó téma volt egy fővárosi pálmaház létrehozása. A pálmaházak ugyanis azokban az időkben nagyon divatosak voltak, minden valamire való európai nagyváros akart ilyet, és ez igaz volt a világvárossá váló Budapestre is. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ezt a pálmaházat a Gellérthegy oldalában alakítják majd ki, és az ottani termálforrások hőjével fogják fűteni.

🐘 Ám amikor 1907-ben döntés született arról, hogy az akkor már bő negyven éve létező Állatkert fenntartását Budapest Székesfőváros veszi át, s nemcsak átveszi, hanem a kertet világvároshoz méltó színvonalúra építi át, ezt az ügyet összekapcsolták a pálmaház ügyével. Így a terjedelmes üvegház az Állatkert részeként épült fel.

📜 A műszaki terveket Végh Gyula, a kertészeti terveket Räde Károly és Ilsemann Keresztély készítették. A Pálmaház maga pedig – a teljesen újjászületett Állatkerttel együtt – 1912 tavaszán nyílt meg a nagyközönség előtt.

💥 Az azóta eltelt 114 esztendő során sok minden történt. Voltak a Pálmaháznak jó időszakai, és voltak rettenetesek is. A legrosszabb a második világháború során, a légitámadások majd Budapest ostroma idején volt a helyzet, utána az épületnek csak a vascsontváza meredt az ég felé. Még az is felmerült, hogy teljesen lebontják, de aztán nagy nehezen sikerült rendbe hozni.

🦎 Bár a Pálmaház eredetileg kifejezetten növények bemutatására létesült, nagyon hamar megjelentek ott az „állatos” bemutatóhelyek” is. Egy-egy oldalszárnyában már az 1920-as években trópusi édesvízi akváriumot, illetve terráriumot alakítottak ki. Jelenlegi bemutatási rendszere, amelyben a növények együtt láthatók az állatokkal, elsősorban a trópusi Közép- és Dél-Amerika élővilágával, a Pálmaház legutóbbi, 2000-ben befejeződött rekonstrukciója során alakult ki.

♨️ Bő egy évtizeddel ezelőtt pedig azt is elértük, amit eredetileg a Gellérthegyen terveztek: a fűtési szezonban a Széchenyi Fürdő termálvizének hulladékhője a Pálmaház fűtésének energetikai alapja.

12/06/2026

Induljatok felfedezőútra Xántus János, a híres világutazó és természetbúvár nyomában! 🧭

⏳ A kaland középpontjában egy rejtélyes rajzfüzet áll, amely nemcsak betekintést nyújt a múltba, hanem egyben a ti térképetek is lesz. Xántus úttörő módon örökítette meg az állatokat természetes élőhelyükön - ceruzarajzai ma már egyszerre értékesek és kedvesen mulatságosak.

🗺️ Gyertek el az Állatkertbe 2026. június 20-21. és csatlakozzatok ti is az expedícióhoz!

📲 További részletek a hozzászólások között!

12/06/2026

💧 Wetlands for Life: A vízből veszi ki az oxigént…

🐟 Mostanra már jól tudhatjátok, hogy hetente igyekszünk újabb és újabb tartalmakat megosztani veletek a vizes élőhelyekről és az ott előforduló élőlényekről, éspedig az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) Wetlands for Life című, a vizes élőhelyekre fókuszáló természetvédelmi kampányának részeként,amihez természetesen mi is csatlakoztunk.

🐡 Ezúttal arról mesélünk, hogyan jutnak oxigénhez a halak: ez nemcsak élettani szempontból érdekes, hanem a dolog megértése a vízi élővilág védelméhez is fontos.

🫧 Nekünk embereknek, akik a víz alatt nem tudunk lélegezni (pontosabban csak a modernt technika segítségével ), eléggé különlegesnek, vagy talán még furcsának is tűnhetnek azok az állatok, amik képesek erre. Ám mivel az élet a vízben alakult ki, eredetileg az volt a „normális”, hogy az állatok a vízben oldott oxigént hasznosítják, s ezt kellett némelyiküknek továbbfejleszteni a szárazföld meghódításához. Magyarán: kopoltyú előbb volt, mint tüdő.

🔬 A kopoltyú működésének lényege, hogy a vízben oldott oxigén a nyomáskülönbség miatt átdiffundál a hal véráramába, s hasonló folyamat zajlik le a szén-dioxiddal is az ellenkező irányban. Ehhez persze nagy felület kell, ezért a kopoltyú lemezkékből mikroszerkezete éppen olyan, hogy tekintélyes gázcsere felület álljon rendelkezésre.

🩸 Szintén szükséges, hogy a víz és a hal hajszálerekben áramló vére között csak egészen vékony, a milliméter századrészénél is vékonyabb gátat alkosson a hámréteg és a hajszálér fala: ezen az oxigén könnyűszerrel átjut.

💦 A kopoltyú mellett sok hal egyéb megoldásokat is kifejlesztett a gázcseréhez. Labirintszervet, bőrlégzést, vagy a gyomorban, a bélben, sőt a végbélben található, erekkel átszőtt, gázcserére alkalmas felületeteket. Ezek az oxigénben szegényes vizek halaira jellemzők.

🐠 De van a halaknak egy viselkedési vészreakciójuk is arra az esetre, ha a vízben nagyon lecsökken az oxigén koncentrációja: feljönnek a felszínre pipálni. Ilyenkor azzal próbálkoznak, hogy a kopoltyújuk felszínén egy vékony, de oxigénben dúsabb vízréteget hozzanak létre. Ez azonban nagyon sok energiába kerül, és közben a hal eléggé védtelenné is válik.

🌡️ A globális éghajlatváltozás, felmelegedés a halak légzésén keresztül is komoly hatással van az élővilágra. Minél melegebb a víz, annál kevesebb oxigént képes feloldani, vagyis a víz hőmérsékletének emelkedésével az oxigén koncentrációja csökken. A halak anyagcseréje viszont a melegben sokkal intenzívebbé válik, amelyhez éppen, hogy több oxigén kellene. Közben viszont a gázcsere hatékonysága is csökken.

🧪 A halak oxigénfelvételét a vizek szennyezése is érinti. A vízbe került mosószerek, felületaktív anyagok például megbontják a kopoltyúk felületét védő természetes nyálkaréteget és károsítják a légzőhámot. De a legújabb kutatások szerint a mikroműanyagok, szintetikus ruhákból származó mikroszálak is bajt okozhatnak, mert a kopoltyú nyálkarétegén megtapadva gyulladást okozhatnak. Ez mind rontja a gázcsere hatásfokát.

11/06/2026

🌎 Fontos, hogy kapcsolódjunk a természetben zajló folyamatokhoz !

🐾 Főigazgatónk, Dr. Sós Endre szerint, az állatkertek egyik elsődleges feladata hozzájárulni ahhoz, hogy a körülöttünk lévő környezet hosszú távon fenntartható legyen.

🪶 Intézményünk számos sikert ért el e téren az elmúlt években, évtizedekben. A nálunk kelt tarvarjak közül például már több is Spanyolországba került el, ahol egy visszatelepítési program részeként szabadon engedték őket. A program sikerét mutatja, hogy mára kialakult egy kisebb populáció, ami a vadonban szaporodik.

11/06/2026

☔️ Várjátok meg nálunk, amíg visszatér a nyár! ☀️

🦥 Ma bizony jól jön az esernyő és a pulóver, ám ettől még nem kell lemondanotok a természetközeli élményekről. 🌿

🐒 Állatházainkban és a Varázshegyben akár órákat is eltölthettek anélkül, hogy az időjárás miatt kellene aggódnotok. Barangolhatjátok be velünk a hét kontinenst és ismerjétek meg közelebbről Földünk legkülönlegesebb állatait. 🌎

🌴 A Pálmaházban például egy valódi dzsungeltúrára indulhattok. Itt élnek többek között az arany oroszlánmajmocskák, az aranykezű tamarinok és a kétujjú lajhárok, de találkozhattok matakókkal, szőrös tatukkal és Állatkertünk legnagyobb hüllőivel, a zöld anakondákkal is.

🐒 Mindenképpen látogassátok meg Boszit, az aranyfejű oroszlánmajmocskát is, aki még januárban, egy hatósági kobzást követően került hozzánk. Azóta szépen beilleszkedett, és különösen jó kapcsolatot alakított ki két sörényes hangyászunkkal, Moanával és Ricardóval.

✨ És ez még csak egyetlen állomás a sok közül! Gyertek el hozzánk egy "esőnapi" állatkerti kalandra! 🐊🌧️

TikTok | Make Your Day