31/05/2026
Az utóbbi időben terjed az a típusú határozatszövegezés, melyben több állattartó mulasztásával kapcsolatban "egyetemleges felelősséget" állapít meg az állatvédelmi hatóság.
Mi ezzel a baj?
Az egyetemleges felelősség nem azt jelenti, hogy akik részt vettek a hibás, hiányos állattartási tevékenységben, azok mind felelnek, hanem azt jelenti, hogy akiknek a felelősségét megállapították egy hibás, hiányos állattartás kapcsán, azok helytállási felelőssége közös, és a kirótt bírságot bármelyiküktől teljes összegben lehet követelni, önkéntes teljesítés hiányában adók módjára letiltani, ami után az egymás közötti belső jogviszonyukban a fizető/letiltást szenvedő a többiektől magánúton, fizetési meghagyással vagy polgári perrel követelheti a többi részt (ha a többiek nem fizetnek).
Az egyetemleges felelősség tehát a kimenet vége: a helytállás egyetemleges, bármelyiktől követelhető a teljes követelés (bírság).
Amit a hatóságok mostanában tévesen egyetemleges felelősségként azonosítanak, az a közös elkövetés (vagy mulasztás) az állatokkal kapcsolatban, de az más. A közös elkövetés eltérő aránya befolyásolhatja az egyetemleges helytállást: ha valaki jobban, valaki kevésbé tett vagy nem tett meg valamit az állattartás körében, az abban jelentkezhet, hogy eltérő bírságösszegeket kaphatnak.
Amire az egyetemleges felelősség rossz értelmezésénél még fel kell hívni a figyelmet, az a KSZNY-be való bejegyzés: önkéntes fizetés/letiltás után, a jogerős döntés bejegyzése egy személyre lehetséges. A KSZNY nem tudja kezelni azt a belső jogviszonyt, amit utána a felek egymás között kiharcolnak egymás között, nem is feladata, de értelmetlen is.
Ha tehát úgy gondoljuk, hogy egy hibás, hiányos állattartással kapcsolatban közös mulasztás történt, úgy értékeljük külön-külön az állattartók magatartását és szabjunk ki külön akár azonos akár eltérő bírságösszegeket, mert az egyetemlegességgel az előzőekben fejtegetett módon a határozatban nem a bemeneti felelősséget hanem a kimeneti helytállást modelleztük le - rosszul.
Az egyetemleges felelősség ötlete a polgári jogból származik, károsultbarát helytállási forma és a fizetőképességhez tapad.
A közös károkozás tehát a felelősségkeletkeztető tényállási alap, az egyetemleges felelősség pedig több károkozó esetén a helytállási mód.
Károsultbarátsága a felelősség külső viszonyában értelmezhető érvényesítési mód, a károkozók belső jogviszonyában az első fizető/letiltást szenvedő alakítja tovább az érvényesítést.
Az egyetemleges felelősség megállapítása tehát lehet hatóságbarát: egyszer és bármelyik állattartótól letilthatja az egész bírságot, de akkor ilyen funkciójában kell használni és hozzáigazítani a döntés indokolását: azért került sor az alkalmazására, hogy a hatóságnak egyszerűbb legyen és nem azért, mert mindegyik állattartó vonatkozásában megállapította a felelősséget.