09/11/2025
Egyre gyakrabban érzem, hogy a kutyás közösségi média — még ha nem is rossz szándékkal — hatalmas nyomást helyez a gazdikra.
Ha nálatok tele van a szoba játékokkal, külön gardróbja van a kutyádnak tele ruhákkal és felszerelésekkel, mindenhova magaddal viszed, tökéletes napirendetek és tréningtervetek van, vagy éppen kutyainfluenszer oldalatok — az szuper!
De ne érezzük kevesebbnek azokat, akiknél ez nincs így.
Legyünk elég bátrak ahhoz, hogy ne akarjunk tökéletes gazdik lenni.
És elég megértőek ahhoz, hogy ne várjuk el a kutyánktól sem.
Engedjétek meg, hogy „deinfluenszerkedjek” egy kicsit:
🐾 Nem kell minden új, menő fejlesztő játékot megvenni – nem az adott logikai játék fárasztja le igazán, hanem a fajtájának és természetének megfelelő elfoglaltság.
🐾 Nem veszek halomra kutyafelszereléseket. Az elején ezt nekem is nehéz volt megállni, de valójában nincs szükségünk sok mindenre: egy póráz, nyakörv, ágy és a kedvenc labdája bőven elég. Van kabátjuk is, de ritkán használjuk.
🐾 Nem sétálunk naponta több kilométert – egy jó túrát én is imádok, de valljuk be, a hétköznapokban erre nem mindig van lehetőség. Sokszor egy órát sétálunk, vagy gyakorlunk egy kicsit.
🐾 Nem erőltetem az összebújást. Nem minden kutya szereti, és ez teljesen rendben van. Van, amikor szükségük van a saját térre, és ezt nekem is el kell fogadnom.
🐾 Nincs szigorú tréningtervünk. Elsősorban családi kutyáim vannak, és a lehetőségekhez mérten igyekszem velük haladni – elfogadtam, hogy nem kell mindent tökéletesíteni.
🐾 Nem várom el, hogy mindig példásan viselkedjenek. Van, hogy meg sem hallják, amit mondok, másnap pedig minden mozdulatomat figyelik. Ők is érző lények – nekik is lehet rossz napjuk.
🐾 Nem kezelem őket emberként. Nem erőltetek rájuk emberi érzelmeket, mint a bűntudat, sajnálat vagy bosszú. Ők kutyák – és pont ezt szeretem bennük.
A kutyázás lényege nem az, hogy megfeleljünk más gazdik elvárásainak, hanem hogy kapcsolódjunk a saját kutyánkhoz. 💛🐶
